New Wind blowing

Helyes. Örüljön is nekem. Tehetné persze látványosabban is, de már azt is értékelem, hogy szavakban kifejezi mennyire szeret. Abszolúte megérdemlem, és nem is értem, hogy miért nem rajonganak értem még jobban a szolgálok. Hiszen tökéletes vagyok, és csak az olyan vak egerek (pardon… sárkányok..) nem veszik észre, mint a Faszfej… Mindegy…
- Akkor egy pillanat… - figyelmeztetőleg felemelem a kezem, hogy addig ne mondjon semmit, és ne is vetkőzzön, amíg nem húzott el mindenki. Amikor ez megtörténik, intek hogy mondhatja mi a gondja. Az viszont váratlanul ér, hogy ahelyett, hogy dalolni kezdene (akár szó szerint is, mert szeretem a zenés műsorokat) leejt valamit a földre és… Nem veszi fel azonnal? Mi a szar?
Felállok a fotelből, és az arcom csak azért nem torzul a düh ábrázatába, mert úgy nem vagyok olyan csini. De villámokat míg így is lövel a szemem.
Viszont, ahogy közelebb lépek, és észreveszem, hogy jelentőség teljesen a karperecével is matat… Nem mondom, hogy nem fogom még elküldeni az anyjába, de megértem, hogy mit akar. Felveszem a… mint kiderült a memória kártyát, és szinte észrevétlen mozdulattal teszem a leolvasóba. Nem mintha figyelne minket bárki is, de ha szuper titkosban akarja nyomni, rám nem lesz panasz. Rá viszont igen, mert ahogy közelebb léptem hozzá, azért feltűnt ez-az…
- Ajánlom is. Minimum a bicepszedet durrantsd be mielőtt jössz. Meg ajánlom a guggolásokat. - én is szoktam, szívesen Draco társadalom. Vagyis azt hiszem nem irreális elvárás, hogy a szolgálók is adjanak magukra. Még akkor is, ha már nem közvetlenül nekem dolgoznak.
- Rád fér. - mosolygok negédesen, mert időközben, már elkezdtem nézni a fileokat. Hoppá-hoppá… mi a szent szar… Ez komoly? Felvont szemöldökkel nézek Lewyanra, majd ahogy még mindig susmusban tolja vissza kerül a negédes mosoly. Még a kezemet is szétteszem egy pillanatra.
- Nahát… A Királynő igazán nagylelkű. - két másodpercig tartom a szemkontaktust, majd vissza a képekhez. Tényleg az van rajta, amit gondolok. A ‘Királynő’ nem csak Picsa, hanem rögtön Robopicsa. Új és nagyon hasznos információ, de… van még egy homályos pont.
- Ki csinálta ezeket a képeket? Ez árulás… - olyan közel lépek hozzá, hogy az ajkunk szinte összeér. Érezheti ahogy a leheletem végig cirógat a bőrén, miként a pillantásommal egy milliszekundum sem eresztem. Tudnom kell, hogy azért hozta-e el ezt nekem, mert a hűségemet akarja tesztelni a királynő, vagy… a kicsi Lewyan végre felnőtt, és rájött, hogy velem sokkal formásabb és versenyképesebb kígyóra tesz…
Hosszú másodpercekig, talán egy percig is csak állok előtte mozdulatlanul és szó nélkül. Majd hátra lépek, és nagyon röhögni kezdek. Tuti, hogy az utóbbi eshetőség van a dologban.
- Szerencsére a jóféle árulás… - azért még nevetés közben is figyelem egy ideig, nem hull-e le mégis valamilyen lepel. Hát nem. Ez tényleg egy ajándék, ráadásul azért, mert megérdemlem.
- Nah és… arra is van javaslatod, hogy hogyan csináljuk? - évszázadok óta készülök arra, hogy átvegyem a királynő, de ilyen ütőkártya még sosem volt a kezemben. Ezért kíváncsi vagyok, hogy vannak-e már ötletei Lewyannak. Elvégre ő mindig ott van a közelében… Persze én fogok dönteni, de azért a javaslatok jöhetnek. Meg a koktél is, amíg ki nem derül, hogy ebből mi lesz, csak nekem…
- Ne parázz, tényleg nem hall senki, mert van védelmem a lehallgató chipek ellen, a szolgálók meg tudják, hogy rájuk ülök, ha nem tipliznek eléggé, amikor szépen kérem. - és nem úgy ülök rájuk, ahogy az kényelmes lenne…

A szolgálókkal sosem egyszerű. Mindig csak a gond van velük, és mire engedelmesek lennének vagy elhaláloznak (sajnálatosan, és teljesen véletlenül…), vagy lenyúlják őket az indokolatlanul felkapaszkodott némberek. Ebből pedig az következik, hogy gyakrabban kell váltani őket, mint a bugyikat, és még csak nem is csipkések… Ha lehetne lecserélném mindet intelligens harci kecskékre…
De egyelőre még nem tart itt a tudomány, és néha azért érnek kellemes meglepetések. Például, amikor bejelelentkezett hozzám Lewyan, és fontos információt kínált. Élből elutasítottam volna, már csak a móka kedvéért is, de jó ideje lenyúlta már a királynő, és… biztosan látott ezt az. Arról pedig határozottan tudni akarok.
Ezért kifejezetten készségesen vártam a megjelenését, mintha csak egy vendég lenne, és nem az, aki naphosszat legyezgetett, amikor melegem volt. Hozattam neki italt, meg némi ételt is. Azért nem olyan finomat, mert nem akarom, hogy ide szokjon… Nem ragaszkodott eléggé hozzám, és ezért még mindig haragszom rá. De belehalni nem fog így sem, és… a jófejség látszata megvan. Pláne, hogy az aktuális kiskutyám (tényleg az…) be is kíséri hozzám a nappaliba, és rögtön nyújt felé egy tálcát, amin pezsgős poharak vannak. Hát mi ez, ha nem kedvesség? Azért a mosolyom csak akkor ragyog fel, amikor rendesen meghajol előttem, és megadja nekem a tiszteletet. Na ezért is lett volna nálam jobb helyen…
- Megbocsátom. Öröm újra látni téged. - hát… azért ez annyira nem sikerült hihetőre. De nem kezdett el tőle viszketni a kislábujjam, szóval ez azt jelenti, hogy nem kívánom az univerzum másik végébe. Ezzel pedig különleges a státusza. Ebből pedig az is következik, hogy egy percnyi hajlongás, egyelőre megteszi. Bólintok, és ezzel jelzem neki, hogy elég lesz a padló ellenőrzésből.
- Ja igen… csak én hallhatom. - kapom fel a fejem, mert erről az apróságról megfeledkezem. Fel is emelem a kezem, és egy hangos “Tipli”-vel jelzem a kutyusnak, hogy menjen inkább csontot kergetni, és hagyjon minket magunkra. Ha már elég távol van mindenki, felállok a fotelemből (amit direkt azért hozattam a nappaliba, hogy menő trónusom legyen, és nem azért, mert Armandnál tetszett ez a módi…). Közelebb lépek Lewyanhoz, és körbejárom, hogy megnézhessem mennyit fejlődött, amióta nem láttam. Semmit…
- Összeestél… Hová lettek az izmaid? - kérdezem némi elégedetlenséggel a hangomban. Legalább a bicepszét bedurranthatta volna a találkozóra. De most már mindegy.
- Hosszú lesz? Mert ha igen, akkor leülhetsz. - mutatok egy szék felé, ami az én fotelem közelében van. Bár szerintem így is egyértelmű, hogy kinek hol van a helye. Legalább ebben, mindig is jó volt Lewyan…