Re: I found Him!

**Linus Higgins** Sun Oct 08, 2023 8:01 pm

Nem igazán örülök neki, hogy Naarn is megszólította az erő. Már így is nagyon aggódom a lelki állapota miatt, és most még ez is… Ha Kate is meg fogja kapni a ‘behívóját’ biztos ki fogom fejleszteni a Linus 2.0. Háromszor olyan erősre, mint az első változat. Mondjuk, azt egyébként is megtehetem…
Hangos sóhaj csúszik ki a tüdőmből, amikor megszakítom a telepatikus kapcsolatot a segítőmmel. Épp a nevemben tárgyal, hála annak, hogy tökéletesen megbízom benne. Meg nekem nagyon nem volt most kedvem találkozni senkivel… A családdal szívesen, mindenki más hagyjon békén. Vegyék úgy, hogy most… hisztis vagyok, mert túl sok a stressz…
Alapító társaim viszont a család kategóriába tartoznak pláne Lyrran, aki… valamikor egész konkrétan a családomat jelentette. Szép idők voltak, néha még hiányzik is, hogy gyakrabban lássam, de… okkal alakult úgy, ahogy. Azt a történetet le kellett zárni, és ez így van jól. Barátok viszont még lehetünk, bármilyen furcsán is hangzik ez a mi múltunkkal.
- Igen. Linus. De még mindig várok valami menő becenévre. De azért gyere csak. - ugratom egy kicsit, amikor megszólít, de érezheti rajtam a derüt, és azt, hogy örülök neki. Az ajtó ki is nyílik a számára, még ha én nem is vagyok a közelében. Néhány pillanattal később viszont odaérek, és mi tagadás, meglep, hogy ilyen jó hangulatban érkezik. Remélem nem az én káromra boldog ennyire… Neeeem, biztos nem.
- Oh… az rám fér. - önkéntelenül elmosolyodom, ahogy látom… tulajdonképpen ragyogni. Mi történt? Új udvarlója van? Netán olyan, aki két fokhagyma büszke tulajdonosa? Vagy valami egész más van a dologban? Nem találgatok, csak figyelek rá, és hellyel kínálom, üljön csak le a nappaliban. Ha megteszi, én is helyet foglalok mellette, és a pillantásomat egy másodpercre sem veszem le róla.
- Persze. Hallgatlak. Kérsz egy kis frissítőt is? - nem azt, amit én használok, bár azt is szívesen adom. Nemes egyszerűséggel, csak nem hiszem, hogy rászorulna, amilyen jó kedve van. De rajtam nem múlik, bármit szívesen idehozok neki. És majdhogynem lélegzet visszafojtva várom, hogy milyen hírrel érkezett.

**Zhrachan Lyrran** Sat Oct 07, 2023 10:06 pm

I found him!
Linus - Lyra - Jelen

Legszívesebben el sem mozdultam volna mellőle, ám azzal is tisztában vagyok, ajtóstul rontani a házba egyáltalán nem jó megoldás. Apró, finom jelzések szükségesek. Így bár fájó lélekkel, otthagytam Őt, hogy siessek elvinni a hírt Linusnak. A sietés nálam azonban nem a rohanás. Nem szokásom rohanni, és sietni sem. Idő mindenre van, kivéve vészhelyzetben.
Szívem azonban olyan hangosan dörömböl, míg nyugalommal végigsétálok a folyosókon, mosollyal és biccentéssel üdvözölve, kivel találkozom, hogy hiszem: egészen biztosan hallják.
Mikor Linus ajtaja elé érkezem, egy pillanatra elgondolkodom, mennyire igazodjak a privát szféra értelmezéshez, lévén úgyis egy tudat vagyunk, így elég lenne “lesnem”, s máris tudnám. Most azonban szívem zakatolása, s az örömöm olyan nagy sluggal bír, hogy az ajtó előtt meg sem állok, csak besétálok.
- Linus? Linus? - két kezem mellkasomra helyezem, mert vagy ott, vagy a torkomon fog kiugrani a szívem. Beljebb haladok, ha nem találom sehol.
- Nagyon jó hírrel érkeztem! - azért itt is finoman tálalok, csak egy árnyalatnyival. Linus, és én is keressük Őt, mióta elszakították tőlünk, magam kis híján felhagytam mindennel, fájdalmam olyan nagy volt. A munka végül meggyógyított, és mst már tudom, nem így van. Csak úgy hittem. Mert nem adtam fel sosem, hogy egyszer megtaláljuk!
- Van egy kis időd számomra? - még mindig nyugodt vagyok, mosolygós, mint mindig. Az egyetlen, vagy éppen kettő eltérés, hogy a szokásosnál jobban ragyogok, s mosolyom beteríti arcomat. A szívem dobogását az univerzum másik oldalán is lehet hallani szerintem. Ami, ez így, három.

Emme