Log in

I forgot my password

Latest topics
Big Change

Queil Gryth Yesterday at 8:00 pm

Go Round

Lyndar Onis Tue Apr 23, 2024 9:02 pm

Dobókocka

Thand Anderson Mon Apr 22, 2024 8:00 pm

New Home?

Thand Anderson Mon Apr 22, 2024 7:52 pm

Square no. 1

Zora Lavigne Sun Apr 21, 2024 10:05 pm

But I can't help falling...

Brandon Thycal Sun Apr 21, 2024 9:45 pm

Bring back... HER

Dariel Deveroux Sun Apr 21, 2024 8:41 pm

Just.... flush it ...

Rynal McKenzie Sat Apr 20, 2024 9:59 pm

Lucid Dreaming?

Dylan Leclaire Thu Apr 18, 2024 9:00 pm

Holding Space

Adrian Archard Wed Apr 17, 2024 8:48 pm

Not Again

Naarn Ronal Tue Apr 16, 2024 10:01 pm

(Not Under) The Bridge

Zora Lavigne Thu Apr 11, 2024 10:03 pm

Passing...

Regulus Zion Thu Apr 11, 2024 8:44 pm

The age of Aquarius

Sebastian Scorse Tue Apr 09, 2024 8:37 pm

Riding Off Into the Sunset

Kylie Youkou Sat Apr 06, 2024 10:00 pm

Feather Party

Shyrrak Dav Fri Apr 05, 2024 9:06 pm

Yes... or Yes?

Naarn Ronal Tue Apr 02, 2024 9:53 pm

Your time is up!

Kyran Shemar Tue Apr 02, 2024 7:53 pm

It's time

Zora Lavigne Tue Apr 02, 2024 7:52 pm

Just a perfect day

Enzo Conti Tue Apr 02, 2024 7:49 pm

Just a little... bump?

Rose Jackson Sun Mar 31, 2024 11:25 pm

Clouds and Smoke (and Mirror?)

Tetsuya Heartman Sun Mar 31, 2024 9:56 pm

Pow(d)er and Girls

Linus Higgins Sun Mar 31, 2024 9:44 pm

Cats and Water? Not the best...

Tetsuya Heartman Sun Mar 31, 2024 9:26 pm

Boots on the G...! Noooo... high heelsss!!!!

Lena Ylton Sat Mar 30, 2024 9:29 pm

Lesson (minus) One

Ryu Nakamura Fri Mar 29, 2024 10:27 pm

Nice Try

Ryu Nakamura Fri Mar 29, 2024 9:56 pm

Dreams Come True

Edmund Fahey Tue Mar 26, 2024 10:30 pm

Last Chance

Hailey Reed Tue Mar 26, 2024 7:54 pm

Arrivals

Rose Jackson Mon Mar 25, 2024 11:04 pm

Dress Coded

Rancar Colt Mon Mar 25, 2024 10:03 pm

Run Boy Run

Joaquin Pascal Sun Mar 24, 2024 10:48 pm

Meetings are not my favorite

Scott Lavigne Sun Mar 24, 2024 9:27 pm

Ace high

Gaspard Michoel Sat Mar 23, 2024 10:45 pm

Only one tiny thing is missing...

Chris Johanson Sat Mar 23, 2024 10:02 pm

The Plan

Trohan Colt Fri Mar 22, 2024 10:35 pm

Some beatiful News

Mia Hamish Fri Mar 22, 2024 7:34 pm

Couch Potato

Grant Leclaire Wed Mar 20, 2024 9:14 pm

One drop one Time

Erys Colt Tue Mar 19, 2024 8:14 pm

Nothing as it is

Hailey Reed Sat Mar 16, 2024 9:18 pm

Tracking

Denise Daal Sat Mar 16, 2024 8:55 pm

Looking in the mirror.. almost

Devon Deveroux Thu Mar 14, 2024 9:21 pm

Relation... SHIP

Frederik Spade Mon Mar 11, 2024 8:26 pm

How Do I Say Goodbye

Queil Gryth Fri Mar 01, 2024 9:47 pm

Wrong number...

Jamil Howell Tue Feb 27, 2024 10:02 pm

A new master

Shokan Thram Mon Feb 26, 2024 7:45 pm

Beginning and Ending

Sekani Onis Fri Feb 23, 2024 9:30 pm

The first time...

Olivia West Sat Jan 27, 2024 12:37 am

Constellation Map

Galactic Center Thu Jan 18, 2024 9:34 pm

Mystery School

Galactic Center Mon Dec 25, 2023 9:30 pm

Rang - Founders/Alapítók

Galactic Center Sun Dec 24, 2023 10:41 pm

Dimenziólény - Angyal

Galactic Center Sun Dec 24, 2023 9:09 pm

Dimenziólény - Blueprinters

Galactic Center Sun Dec 24, 2023 9:05 pm

Whatever it takes?

Thomas Wilfey Mon Dec 11, 2023 8:20 pm

Karma is a Bit...

Layla Clark Sat Dec 09, 2023 10:09 pm

Bolita Bár - Jaxon & Eric

Eric Castor Tue Dec 05, 2023 8:41 pm

What have we done...

Mara Rover Fri Dec 01, 2023 8:24 pm

Surprise in a book

Kenneth Mezyon Thu Nov 30, 2023 8:03 pm

A heartwarming meeting

Devon Deveroux Mon Nov 27, 2023 11:14 pm

Leírás - A.I.

Galactic Center Sat Nov 25, 2023 9:58 pm

Beloved kids

Alana Sanders Fri Nov 24, 2023 9:21 pm

Youngsters

Aylmer Oshek Tue Nov 21, 2023 9:07 pm

I am sorry...

Noah Black Thu Nov 16, 2023 7:55 pm

When the awan is ready...

Dario Carter Wed Nov 15, 2023 6:17 pm

Layla Clark

Layla Clark Mon Nov 06, 2023 7:54 pm

A dessert... for you

Aylmer Oshek Sun Nov 05, 2023 11:01 pm

Hello?

Dariel Deveroux Sat Oct 28, 2023 9:24 pm

Jydai Rend

Galactic Center Mon Oct 23, 2023 7:58 pm

Family at first

Linus Higgins Thu Oct 19, 2023 9:32 pm

Volta

Great Attractor Thu Oct 19, 2023 9:06 pm

The next chapter

Liam Hanson Tue Oct 10, 2023 9:27 pm

On stage One

Linus Higgins Tue Oct 10, 2023 9:02 pm

Dad?

Noah Black Mon Oct 09, 2023 10:27 pm

Route 66

Ayda Rygel Mon Oct 09, 2023 10:11 pm

Not just a sword

Shokan Thram Mon Oct 09, 2023 8:54 pm

Knight's tale

Linus Higgins Sun Oct 08, 2023 10:17 pm

Parent trap

Dario Carter Sun Oct 08, 2023 9:22 pm

D. is all around you

Carlos D. Force Sun Oct 08, 2023 8:42 pm

Fresh Blood

Dario Carter Sun Oct 08, 2023 8:18 pm

I found Him!

Linus Higgins Sun Oct 08, 2023 8:01 pm

Oops, I did it again...

Shokan Thram Sun Oct 08, 2023 12:14 am

Master to Master

Carlos D. Force Sat Oct 07, 2023 9:26 pm

Finding harmony

Somayeh Nazyr Fri Oct 06, 2023 9:27 pm

Some Support

Ezume Sato Thu Oct 05, 2023 10:41 pm

Something FAMILY-ish

Jezabel Mendez Thu Oct 05, 2023 12:18 am

R2 - nem 3CPO

Rose Jackson Wed Oct 04, 2023 11:11 pm

Evening Party with a LittleBig Surprise

Zora Lavigne Wed Oct 04, 2023 12:01 am

Makkaláma

Anahera Pass Tue Oct 03, 2023 8:29 pm

To be or Not to Be

Zaphina Steal Sun Oct 01, 2023 10:35 pm

Transition

Sekani Onis Sun Oct 01, 2023 8:01 pm

Grandkids & other Disasters

Nyra Lamar Sun Oct 01, 2023 12:32 am

The future is bright

Olivia West Sat Sep 30, 2023 11:02 pm

What a ... news

Rose Jackson Sat Sep 30, 2023 9:24 pm

New cha(i)nce

Jezabel Mendez Fri Sep 29, 2023 11:30 pm

France in the '50s

Devon Deveroux Fri Sep 29, 2023 10:33 pm

Eye on the target

Eric Castor Fri Sep 29, 2023 8:29 pm

Letting go of the Past

Sekani Onis Thu Sep 28, 2023 11:36 pm

At Home

Olivia West Thu Sep 28, 2023 8:57 pm


Dreams Come True

2 posters

Go down

Dreams Come True Empty Re: Dreams Come True

Post  Edmund Fahey Tue Mar 26, 2024 10:30 pm

Dream come true
Briana - Terra (Saturn) - Jelen

Ahogy átjutottam ide, az Ego eltűnt. Annak minden zaklató és arrogáns tulajdonságával együtt. Borzalmas egy program, örülök, hogy hamarosan onnan is eltűnik. Mélyet lélegzek, s engedem ki a levegőt, mintha ezzel a maradék, valójában már nem létező részét fújnám ki magamból.
Felkuncogok, köhögéssé akar alakulni, lenyelem.
- Azt elhiszem. Nem szerettem volna, ha dühödten felém rohansz. - terrai formámat simán összetaposta volna.
- Örömmel megosztom. Mint ahogy kíváncsi vagyok én is a történeteidre, amiket átéltél. -nem volt jó nélküle lenni, főleg, hogy csak egy érzés volt, de az a hiány, amit éreztem, kezdettől fogva végigkísért. De most már itt van.
- Menni fog. - ösztönösen karolom át derekát, hiszen ő maga sem tud még úgy lépni. Voltaképpen még pihennünk kéne egy puha ágyban, nekem így is tökéletesen megfelel. Vele vagyok, másra nincs is szükségem.
Szusszanok egyet, ahogy végre nem kell tartani magamat, s hagyhatom, hogy a lelkem, mostani testem végleg elváljon a másik testtől. Mélyeket lélegzem, törlöm homlokom.
- Már sokkal jobb. - mosolygok rá.
A Napot figyelem egy ideig, időnként behunyom szemem. Itt egészen más, mint Terrán. De még érzem a Nap erejét.
- Majdnem nem jött össze. - komorodom el. - Terra sokkal keményebb. - s rossz belegondolnom abba, hogy a kezdetekkor nekem is benne volt a kezem. A terraiakat tárgyként kezeltem, s úgy is kísérleteztem velük. Míg fel nem nyílt a szemem, ahogy végig megláttam a genetikájukat.
- Azt hiszem, lesz mit tanulnunk a terraiaktól. Nagyon kemények és ellenállóak. Még az orioniak is tanulhatnak tőlük.

Emme

Edmund Fahey
Edmund Fahey

Play by : Wentworth Miller

Back to top Go down

Dreams Come True Empty Re: Dreams Come True

Post  Briana Josera Sun Feb 18, 2024 10:55 pm

Megcsóválom a fejem, de csak lassú, kimért mozdulatokkal. Még nehezen tudom irányítani a testem. Olyan mintha a ‘parancs’ csak késleltetéssel érkezne meg.
Az érintés viszont könnyű. Természetes. Otthonos. Ismerős érzeteket, és érzéseket csal elő. Őt hozza vissza nekem. Ezért csak mosolyogni tudok.
- Nem… - hangom lágy, karcossága ellenére is. Szeretettel teli, még akkor is, ha még nem tudom megfogni minden aspektusát az érzésnek. Csak felismerem, és elfogadom a jelenlétét. Hiszen ez is a részem, és már nem fedi ezt sem fátyol.
- Igen. Tisztulni fog… - erősen bízom benne, hogy nem fog azért sokáig tartani ez a folyamat. Egy kissé zavarba ejtő, hogy az én gondolataim nem is a humanoid formához kapcsolódnak. Szinte érzem a nyelvemen a növény ízét, amit legutoljára elrágcsáltam. Az pedig még élénkebb, hogy miként ért véget az előző életem…
Valószínűleg ezért is esik ennyire nehezemre két lábon mozogni, és csak Edmundnak köszönhetem, hogy végül nem esek el. Hálás mosollyal az arcomon fordulok felé, és merülök el egy időre a tekintetében.
- Sokkal könnyebb… És egy hegyet is könnyedén odébb tudtam volna pakolni… - szerettem az erőmet. De leginkább… a füleimet. A sajátomat csak akkor láttam, amikor tükröződött a fejem vízivás közben, illetve a fajtársaimét. Aztán már csak egyedül voltam…
- Kíváncsi vagyok. Szeretném meghallgatni minden történetedet. - akár most is, de természetesen türelmes vagyok. Bőven van időnk. Már nem fog minket úgy az idő vasmarka, mint a Terrán…
Más érzetek viszont jelen vannak, amivel még meg kell birkóznunk. Főleg Edmundnak… Nem sokkal később ugyanis érzékelem, hogy gyengülni kezd. Majd látom azt is, hogy megtámaszkodik, és mélyeket lélegzik.
- Oh… - lépek hozzá közelebb, hogy segíteni tudjak neki. Ösztönös a mozdulat, és az eszembe se jut, hogy én sem állok még stabil lábakon. Ahogy ő tartott engem, úgy igyekszem most én is a támasza lenni. De mire kimondhatnám a javaslatomat is, megelőz.
- Én is erre gondoltam. Üljünk le egy kicsit. - rámosolygok, és ha tudok, segítek neki leülni. Ha egyedül is megy neki, akkor persze jobban ügyelek a saját mozdulataimra, mert nekem sem tenne most jót egy nagy huppanás.
Végül sikeresen leérek a földre, leülök, előre nyújtott lábakkal. Aztán egy időre elidőzik a pillantásom a… lábaimon.
- Nekem is lesz mit mesélnem. - nevetem el magam végül. Valahogy… látni újra a saját lábaimat, itt ülni Edmund mellett, még ha testileg és lelkileg kicsit meggyötörten is… Örömmel tölt el. Boldognak érzem magam. Először azóta, hogy leszülettem a Terrára. Ott sosem tudott ennyire teljes lenni ez az érzés…
A tekintetem ezért Edmund felé fordítom, és hallgatom őt, bármit is szeretne mondani. Vagy ha épp csendben szeretne ülni… nekem az is jó, amíg mellette lehetek.
Briana Josera
Briana Josera

Play by : Frankie Adams

Back to top Go down

Dreams Come True Empty Re: Dreams Come True

Post  Edmund Fahey Sat Feb 17, 2024 11:47 pm

Dream come true
Briana - Terra (Saturn) - Jelen

Hümmentve bólintok. De még mindig nem vagyok biztos dolgokban. Talán még mindig ott van lelkem egy része?
Veszek egy mély levegőt, s kiengedem, behunyva szemeim. Nem. Mindenem itt van, aminek itt kell lennie. Akkor ez csak egy érzet.
- Nem? - hunyorgok, elgondolkodva. Akkor nem értem. De majd meg fogom. Szemeibe tekintek, ösztönös, de továbbra sem értem. Ahogy hozzám ér, azonnal megértem. S egyben lehunyom szemeim újra, pár pillanatra. Ujjainak érintése régi ismerősként bukkan fel bennem. Szerettem, ahogy megérint. Szeretem, ahogy megérint. Nem igazán szeretem, ha hozzám érnek. Az ő érintése azonban nagyon is életem része lett, itt, ha Terrán ez nem is volt meg.
Kinyitva szemeim, csak csendben figyelem, ahogy ismerkedik arcommal, ám ahogy látom, leülne, megtartom alkarjánál, hogy ha akar, belém kapaszkodhasson.
Elmoslyodom, s bólintok.
- Nekem is még a terrai életemmel van tele a gondolatom. Majd idővel tisztul. - s testünknek is jobban tudatában leszünk.
Mozdul, túl hirtelen, s remélem, még időben elkapom, derekánál, hogy magamhoz vonhassam, s a podnak dönthessem magunkat, ha én sem tudom megtartani.
- Úgy egy kicsit könnyebb a gravitáció ellen dolgozni. - itt azonban elfér a több méteres magasságunk.
Felkuncogok.
- De még mennyire! Van mit mesélnem. - legfőképpen a bűntudatomat. Még nem tettem le teljesen ezt, mert most teljesen közvetlen közelből tapasztaltam meg, mit tett fajom a terraiakkal. Sokkal többre képesek, és még ezzel a kevéssel is olyan csodákat képesek tenni, hogy valahol most értem Enlilt, mennyire gyűlölten sóvárgott arra, hogy megnyírhassa azt, amit irigyelt a terraiakból. S még így is olyan erővel bírnak. S mennyivel többet tudtak volna adni az egész univerzumnak, ha azt nem vesszük el tőlük...
Hirtelen szédülök meg, s meg kell támaszkodnom a falban, ahogy haladunk. Oldalamhoz teszem tenyerem.Mélyeket lélegzek.
- Most szakadt meg véglegesen a kapcsolat a terrai testem és közöttem között.- le kell ülnöm. A test érzetei, a súly, amit a generációkon keresztül hordozott terhek, melyeket hiába tettem le, mostam ki a testből, azért mégis a 3D-ben született, s nőtt fel, amihez kezdetektől fogva edződött. Előbb megfagyok, azután a forróság önt el, ahogy az energia, amit addig a terrai lét elvont, lassanként kezd visszatöltődni belém.
- Mi lenne, ha innen néznék a napot? - nincs kedvem tovább menni. Jó itt.

Emme

Edmund Fahey
Edmund Fahey

Play by : Wentworth Miller

Back to top Go down

Dreams Come True Empty Re: Dreams Come True

Post  Briana Josera Sun Feb 04, 2024 9:44 pm

Bizonytalannak érzem magam, és egy kissé sebezhetőnek, pedig a tudatom mélyén ott van, hogy épp most vagyok biztonságban. Hogy amit nem is olyan régen átéltem az csak egy volt a sok életem közül, és a halál, mint olyan valójában nem is létezik. De még így is vannak ijesztő dolgok, és jó párat láttam belőlük a… Terrán.
Edmund jelenléte viszont sokat segít. Az, hogy itt van, épp úgy, ahogy terveztük, szépen lassan helyére rakja a mozaik darabokat, amik most az emlékeim képét rakják össze.
- Igen. És vele együtt sok mindent. - azt például… most még nem tudom felidézni, hogy miért is vállaltuk ezt. Az a darab még nincs meg. Így pedig azt sem tudom, hogy elértük-e minden célunkat. Vagy van, amit még fel kell dolgozni…
- Én nem… nem így értettem… - rosszul fogalmaztam? Vagy ugratni próbál? Nem tudom eldönteni. Azt sem tudom teljesen felidézni, amit tudok róla, és amit együtt éltünk át. Az érzelem, ami bennem van viszont még így is erős. Éppen ezért megérintem a vállát csak finoman ráhelyezve az ujjaimat. Furcsa érzés, már az is, hogy újra képes vagyok erre. Aztán csak figyelem, hogy mit vált ki belőle az érintésem. Idővel úgy tűnik, hogy… megkönnyebbül.
Elmosolyodom, majd elveszem a kezem. Leülök, mert nem érzem még biztosan a lábaimat.
- Előbb fel kell idéznem, hogy mit jelent az innen… - halványabb ugyan a mosolyom, szinte bocsánatkérő. De tényleg normális, hogy most még nincs meg minden, ahogy az is, hogy nem érzem magam túl komfortosan.
Idővel majd jobb lesz. Hiszen Edmund is itt van.
- Rendben. Nézzük. - felállok, és egy kicsit túl hirtelen a mozdulat. Meg kell támaszkodnom, hogy ne essek el.
- Négy lábbal könnyebb volt… - elnevetem magam, de szinte rögtön köhécselni kezdek. Ezért inkább egy mosolyba folytom a szép emléket. Pontosabban az emléket, ami innen már sokkal kellemesebb…
- Szeretnél majd beszélni arról, amit átéltél? - ahogy a lépteim nem sietősek, úgy az emlékeket sem akarom hajszolni. Ugyanakkor szeretném tudni, hogy mi történt Edmunddal. Feltéve, hogy megakarja-e osztani velem a tapasztalatait. Ugyanis előfordulhat, hogy van, amiről nem szívesen beszél. Nekem is vannak ilyen emlékeim…
Briana Josera
Briana Josera

Play by : Frankie Adams

Back to top Go down

Dreams Come True Empty Re: Dreams Come True

Post  Edmund Fahey Sat Feb 03, 2024 9:48 pm

Dream come true
Briana - Terra (Saturn) - Jelen

Azért annyira még nem megy az egyensúly, muszáj vagyok nekitámaszkodni a mellettem lévő... akárminek is. Újra a saját, igazából most valós testemben vagyok, de ez éppen olyan, mint egy régen hordott cipő: szokni kell, újra.
Átnyújtom felé a ruhadarabot, a térérzékelés még hiányos, de azért el tudja venni tőlem.
- Ez természetes folyamat, ezzel jár, mint ahogy tudtuk is. Csak... azt is elfelejtettük. - mosolyognék, de valahogy a korábbi mosoly inkább elhalványul. Sikerült ugyan, amiért mentem, de .. nem tudom.
- Szerintem is érthetően fogalmaztam.... - ahogy közelebb lép, s meg akar érinteni, engedem. Mert az is furcsa lesz, hogy ebben a testben fogom érezni az érintést.
S ahogy megérint, furcsa is az egész. Még jobban érzem őt, az érzelmeit, az emlékeinket, amiket leszületés előtt éltük. S a könnyebbség, hogy az ego már nincs velem... hatalmasat sóhajtok, lehunyt szemekkel, ahogy megérint.
- A többit már majd innen folytatjuk. - valójában már nagyon várom, hogy a terraiakkal meglegyen az első publikus és hivatalos kapcsolatfelvétel. Sok más idővonalon ez nem jött úgy össze, ahogy reméltük, ott még várniuk kell. De itt, ezen... ezen haladunk, még ha kicsit késve is, de még időben vagyunk.
- Megnézhetnénk a Napot. - a Napot szeretem, noha az itteni egészen más fényű, mint amit máshol megszoktam. Sirius csillagai máshogy ragyogtak, mint ahogy Orionban is máshogy. S éppen ettől különleges Terra is.

Emme

Edmund Fahey
Edmund Fahey

Play by : Wentworth Miller

Back to top Go down

Dreams Come True Empty Re: Dreams Come True

Post  Briana Josera Thu Jan 25, 2024 8:59 pm

Nehezen tudom összefonni a valóság szövetét, de ahogy telnek a másodpercek, talán a percek is… könnyebb lesz.
Idővel pedig a testemet is sikerül megmozdítani. A saját testemet…
Furcsa érzés, annak fényében, hogy még élénken él bennem a legutóbbi életciklusom. Az orrom felé nyúlok egy pillanatra, mintha megakarnám érinteni a szarvamat az orrom hegyén, de végül befejezetlen marad a mozdulat. Csak az éledt fel egy pillanatra, hogy akkor szerettem volna megérinteni, de nem volt végtagom, amivel megtudtam volna tenni.
Ezt követően viszont szinte rögtön a podja felé fordulok. Már tudom, hogy kit keresek, hogy mikor és miért kerültünk ide. Azt is, hogy mennyire fontos nekem…
Mégis, a mosolya az, amire a leginkább emlékszem, és pár pillanatra annyira elmerülök benne, hogy csak másodpercekkel később veszem észre, hogy egy köpenyt nyújt felém. Elveszem, a tekintetétől nem szabadulva, és felveszem magamra.
- Igen… - a hangom még kásás, a mozgásom darabos. De most már tudom, hogy ez csak ideiglenes. Hiszen itt van ő is, és ezzel biztossá vált, hogy minden úgy alakult, ahogy szerettük volna. Illetve… remélhetőleg pontosan úgy alakult…
- Egy kicsit még ködös minden. Itt vannak az emlékek a fejemben, de ahogy elő akarom hívni, és jobban megnézni… - önkéntelenül nyúlok a fejemhez. Nem fáj, de… nem egy kellemes érzet. És jelenleg úgy érzem, mintha egyenként kéne leporolnom minden emlékemet, hiába tudom, hogy ez nem így van.
Egy valamiben viszont teljesen biztos vagyok…
- Te nem vagy ködös. - mosolyodom el, és egy lépéssel közelebb is megyek hozzá, hogy megtudjam érinteni. Még nem tudom pontosan, hogy olyan, mintha csak tegnap találkoztunk volna, vagy mintha évmilliókig nem is lettem volna tudatában, hogy együtt készültünk erre. És másra is…
Briana Josera
Briana Josera

Play by : Frankie Adams

Back to top Go down

Dreams Come True Empty Re: Dreams Come True

Post  Edmund Fahey Tue Jan 23, 2024 10:23 pm

Dream come true
Briana - Terra (Saturn) - Jelen

Már jó ideje kapom a guide-októl, hogy hamarosan elérkezik az ideje a távozásnak. Vagy a második felébredésnek. Amikért jöttem, már régen megoldottam, s felvállaltam, hogy akik idő előtt kiléptek a programokból, átveszem a feladataikat.
Vannak dolgok, amiket még nem tudok felfogni most sem. Nagyon beszorít ez a test ebbe a világba és jelenbe. S nehéz elképzelnem, hogy valójában most nem így nézek ki és nem is ilyen a...mondjuk úgy másik világ. Az első kapcsolatfelvétel is élénken él bennem. S éppen ez volt bennem reggel, mikor felkeltem.
Mert ez az utolsó napom. Nem mindenkinek szólnak. Nekem sem, de éreztem. Azt, ahogy a testembe fúródnak a nekem ütköző autó fémdarabkái, már nem. Addigra már fentről szemléltem az eseményt, figyeltem, ahogy küzdenek értem, s az érzések, amikor megértik, már nem tudnak megmenteni...
Ugyanez az érzés ébresztett fel arra, hogy rossz úton járok a terraiakkal kapcsolatban. Az az emlék bennem van, s előjön. A fájdalmuk, hogy akit szerettek, nincs velük.
Jó érzés, hogy mindaz a rossz, amit tettem velük.. sikerült jót is tennem. A kutatócsapattal, a tagokkal, a családommal, akik elvállalták, hogy cserébe a család karmáján is segítek. S a test valódi tulajdonosának szavai is bennem vannak, aki sok sikert kívánt. Tizenhárom éves volt a test, mikor váltottuk egymást, nem volt kedvem végigcihelődni a gyerekkor nyűgein. A tinédzserkor azonban ütött, de hamar fel is ébresztett, nem véletlenül választottam azt az időszakot.
A guideok körbevesznek, s kiknek eddig szólt a megbizatásuk, búcsút veszünk, igaz tudjuk, még fogunk találkozni.
A következő pillanatban kitágul a tér és az idő, s az összes emlékem visszatolul, amivel csak rendelkezem. A zselés folyadék, ami körbeveszi az itteni, négy méteres testemet, kicsit nehezen enged, de amint megmozdulok, megváltozik a struktúrája. Tudom, hogy figyelnek a testünkre, míg leszületünk.
S valóban így történik, amint kinyitom a szemem, a jelzés  hozzám is visszaérkezik, s az üdvözlések is.
Furcsa és egyben nagyon ismerős minden. Mintha egy mély álomból ébredtem volna fel, s a testem is így reagál rá.
Csak bólogatni tudok, hogy jól vagyok-e, tudják ők is.
De tekintetemmel csak irányba nézek. Először nem sejtem, miért, ám ahogy megpillantom az arcot, ez a része is összeáll.
Rámosolygok, s kérek még egy köpenyt. Amint megkapom, felállok, s ugyan még bizonytalan a járásom, felé tartom a köpenyt, hogy felvehesse. Kellemes ugyan az idő, de számomra a testem olyan nagyon hidegnek érződik...
- Sikerült.. - hiába tudtam, hogy sikerülni fog, sokszor elfogott a kétség, hiszen a szabad akarat elég problematikus kérdés és eléggé sikeresen manipulálta fajom a terraiakat. Én manipuláltam...
De már jó. Már rendben van.

Emme

Edmund Fahey
Edmund Fahey

Play by : Wentworth Miller

Back to top Go down

Dreams Come True Empty Dreams Come True

Post  Briana Josera Tue Jan 23, 2024 9:33 pm

Sötét van. A tudatom csak lassan teszi helyre a saját darabjait, és a látás nem tartozik az elsődleges funkciók közé. Legalábbis remélem, hogy ez az oka annak, hogy az érzetek, és az energiák előbb érnek el, mint hogy látnám is mi van körülöttem.
A Terrai életem ugyanis már biztosan befejeződött…
Megindul a levegő áramlás is a tüdőmben. Először csak a hűvös, majd kifelé már langyos légmozgást érzem, aztán már hallom is. Óvatos, szaggatott lélegzés. De még így is stabil.
Végül kinyílnak a szemeim is. Már nincs előttem semmi, csak a plafont látom. Egy űrhajó. Az én űrhajóm. A mi űrhajónk…
Hirtelen ülök fel, és ez egyáltalán nem volt jó ötlet. Hiszen egyelőre a testemnek csak a jobb oldala mozdul, ami azt eredményezi, hogy elfordulok, és kis híján kiesek a podból. Az sem esett volna jól. Mint ahogy az sem, hogy sietni akarok, pedig most… épp azt az egyet nem kéne.
De okom volt rá. Eszembe jutott ugyanis valami, jobban mondva valaki, aki az ébredésig a tudatom homályában maradt. Tudtuk, hogy mire válallkozunk, és azt is, hogy elméletben nem történhetett semmi olyan, ami azt eredményezné, hogy már nem fekszik mellettem. Ám a szeretet… nem mindig adja meg magát a logikus érveknek.
Ezért amint visszanyerem a szinte teljes uralmat a testem fölött, a podja felé fordulok. Vajon benne van még? Vagy ő ébredt előbb? Netán… már nincs is itt?
Hosszan, és mélyen áramlik ki a levegő a tüdőmből, amikor észreveszem. És egy mosoly kezdeménye is az arcomra szökik.
Minden rendben lesz.
Már csak türelem kérdése.
Briana Josera
Briana Josera

Play by : Frankie Adams

Back to top Go down

Dreams Come True Empty Re: Dreams Come True

Post  Sponsored content


Sponsored content


Back to top Go down

Back to top


 
Permissions in this forum:
You cannot reply to topics in this forum