Log in

I forgot my password

Latest topics
Big Change

Queil Gryth Today at 8:00 pm

Go Round

Lyndar Onis Yesterday at 9:02 pm

Dobókocka

Thand Anderson Mon Apr 22, 2024 8:00 pm

New Home?

Thand Anderson Mon Apr 22, 2024 7:52 pm

Square no. 1

Zora Lavigne Sun Apr 21, 2024 10:05 pm

But I can't help falling...

Brandon Thycal Sun Apr 21, 2024 9:45 pm

Bring back... HER

Dariel Deveroux Sun Apr 21, 2024 8:41 pm

Just.... flush it ...

Rynal McKenzie Sat Apr 20, 2024 9:59 pm

Lucid Dreaming?

Dylan Leclaire Thu Apr 18, 2024 9:00 pm

Holding Space

Adrian Archard Wed Apr 17, 2024 8:48 pm

Not Again

Naarn Ronal Tue Apr 16, 2024 10:01 pm

(Not Under) The Bridge

Zora Lavigne Thu Apr 11, 2024 10:03 pm

Passing...

Regulus Zion Thu Apr 11, 2024 8:44 pm

The age of Aquarius

Sebastian Scorse Tue Apr 09, 2024 8:37 pm

Riding Off Into the Sunset

Kylie Youkou Sat Apr 06, 2024 10:00 pm

Feather Party

Shyrrak Dav Fri Apr 05, 2024 9:06 pm

Yes... or Yes?

Naarn Ronal Tue Apr 02, 2024 9:53 pm

Your time is up!

Kyran Shemar Tue Apr 02, 2024 7:53 pm

It's time

Zora Lavigne Tue Apr 02, 2024 7:52 pm

Just a perfect day

Enzo Conti Tue Apr 02, 2024 7:49 pm

Just a little... bump?

Rose Jackson Sun Mar 31, 2024 11:25 pm

Clouds and Smoke (and Mirror?)

Tetsuya Heartman Sun Mar 31, 2024 9:56 pm

Pow(d)er and Girls

Linus Higgins Sun Mar 31, 2024 9:44 pm

Cats and Water? Not the best...

Tetsuya Heartman Sun Mar 31, 2024 9:26 pm

Boots on the G...! Noooo... high heelsss!!!!

Lena Ylton Sat Mar 30, 2024 9:29 pm

Lesson (minus) One

Ryu Nakamura Fri Mar 29, 2024 10:27 pm

Nice Try

Ryu Nakamura Fri Mar 29, 2024 9:56 pm

Dreams Come True

Edmund Fahey Tue Mar 26, 2024 10:30 pm

Last Chance

Hailey Reed Tue Mar 26, 2024 7:54 pm

Arrivals

Rose Jackson Mon Mar 25, 2024 11:04 pm

Dress Coded

Rancar Colt Mon Mar 25, 2024 10:03 pm

Run Boy Run

Joaquin Pascal Sun Mar 24, 2024 10:48 pm

Meetings are not my favorite

Scott Lavigne Sun Mar 24, 2024 9:27 pm

Ace high

Gaspard Michoel Sat Mar 23, 2024 10:45 pm

Only one tiny thing is missing...

Chris Johanson Sat Mar 23, 2024 10:02 pm

The Plan

Trohan Colt Fri Mar 22, 2024 10:35 pm

Some beatiful News

Mia Hamish Fri Mar 22, 2024 7:34 pm

Couch Potato

Grant Leclaire Wed Mar 20, 2024 9:14 pm

One drop one Time

Erys Colt Tue Mar 19, 2024 8:14 pm

Nothing as it is

Hailey Reed Sat Mar 16, 2024 9:18 pm

Tracking

Denise Daal Sat Mar 16, 2024 8:55 pm

Looking in the mirror.. almost

Devon Deveroux Thu Mar 14, 2024 9:21 pm

Relation... SHIP

Frederik Spade Mon Mar 11, 2024 8:26 pm

How Do I Say Goodbye

Queil Gryth Fri Mar 01, 2024 9:47 pm

Wrong number...

Jamil Howell Tue Feb 27, 2024 10:02 pm

A new master

Shokan Thram Mon Feb 26, 2024 7:45 pm

Beginning and Ending

Sekani Onis Fri Feb 23, 2024 9:30 pm

The first time...

Olivia West Sat Jan 27, 2024 12:37 am

Constellation Map

Galactic Center Thu Jan 18, 2024 9:34 pm

Mystery School

Galactic Center Mon Dec 25, 2023 9:30 pm

Rang - Founders/Alapítók

Galactic Center Sun Dec 24, 2023 10:41 pm

Dimenziólény - Angyal

Galactic Center Sun Dec 24, 2023 9:09 pm

Dimenziólény - Blueprinters

Galactic Center Sun Dec 24, 2023 9:05 pm

Whatever it takes?

Thomas Wilfey Mon Dec 11, 2023 8:20 pm

Karma is a Bit...

Layla Clark Sat Dec 09, 2023 10:09 pm

Bolita Bár - Jaxon & Eric

Eric Castor Tue Dec 05, 2023 8:41 pm

What have we done...

Mara Rover Fri Dec 01, 2023 8:24 pm

Surprise in a book

Kenneth Mezyon Thu Nov 30, 2023 8:03 pm

A heartwarming meeting

Devon Deveroux Mon Nov 27, 2023 11:14 pm

Leírás - A.I.

Galactic Center Sat Nov 25, 2023 9:58 pm

Beloved kids

Alana Sanders Fri Nov 24, 2023 9:21 pm

Youngsters

Aylmer Oshek Tue Nov 21, 2023 9:07 pm

I am sorry...

Noah Black Thu Nov 16, 2023 7:55 pm

When the awan is ready...

Dario Carter Wed Nov 15, 2023 6:17 pm

Layla Clark

Layla Clark Mon Nov 06, 2023 7:54 pm

A dessert... for you

Aylmer Oshek Sun Nov 05, 2023 11:01 pm

Hello?

Dariel Deveroux Sat Oct 28, 2023 9:24 pm

Jydai Rend

Galactic Center Mon Oct 23, 2023 7:58 pm

Family at first

Linus Higgins Thu Oct 19, 2023 9:32 pm

Volta

Great Attractor Thu Oct 19, 2023 9:06 pm

The next chapter

Liam Hanson Tue Oct 10, 2023 9:27 pm

On stage One

Linus Higgins Tue Oct 10, 2023 9:02 pm

Dad?

Noah Black Mon Oct 09, 2023 10:27 pm

Route 66

Ayda Rygel Mon Oct 09, 2023 10:11 pm

Not just a sword

Shokan Thram Mon Oct 09, 2023 8:54 pm

Knight's tale

Linus Higgins Sun Oct 08, 2023 10:17 pm

Parent trap

Dario Carter Sun Oct 08, 2023 9:22 pm

D. is all around you

Carlos D. Force Sun Oct 08, 2023 8:42 pm

Fresh Blood

Dario Carter Sun Oct 08, 2023 8:18 pm

I found Him!

Linus Higgins Sun Oct 08, 2023 8:01 pm

Oops, I did it again...

Shokan Thram Sun Oct 08, 2023 12:14 am

Master to Master

Carlos D. Force Sat Oct 07, 2023 9:26 pm

Finding harmony

Somayeh Nazyr Fri Oct 06, 2023 9:27 pm

Some Support

Ezume Sato Thu Oct 05, 2023 10:41 pm

Something FAMILY-ish

Jezabel Mendez Thu Oct 05, 2023 12:18 am

R2 - nem 3CPO

Rose Jackson Wed Oct 04, 2023 11:11 pm

Evening Party with a LittleBig Surprise

Zora Lavigne Wed Oct 04, 2023 12:01 am

Makkaláma

Anahera Pass Tue Oct 03, 2023 8:29 pm

To be or Not to Be

Zaphina Steal Sun Oct 01, 2023 10:35 pm

Transition

Sekani Onis Sun Oct 01, 2023 8:01 pm

Grandkids & other Disasters

Nyra Lamar Sun Oct 01, 2023 12:32 am

The future is bright

Olivia West Sat Sep 30, 2023 11:02 pm

What a ... news

Rose Jackson Sat Sep 30, 2023 9:24 pm

New cha(i)nce

Jezabel Mendez Fri Sep 29, 2023 11:30 pm

France in the '50s

Devon Deveroux Fri Sep 29, 2023 10:33 pm

Eye on the target

Eric Castor Fri Sep 29, 2023 8:29 pm

Letting go of the Past

Sekani Onis Thu Sep 28, 2023 11:36 pm

At Home

Olivia West Thu Sep 28, 2023 8:57 pm


Nothing as it is

2 posters

Page 1 of 2 1, 2  Next

Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Hailey Reed Sat Mar 16, 2024 9:18 pm

Bólintok a szavaira, és több kommentárt nem fűzök ehhez a dologhoz. Már csak azért sem, mert nem tudom, hogy mit látok, most a tekintetében. Épp most adta fel, vagy a remény ébredt fel? Sajnos nem ismerem eléggé, és… most már azt is tudom, hogy az igazi érzéseit gyakran elrejti.
Ez mondjuk pont ismerős a számomra…
- Én is így vélem. És vissza jövök, ha forró lesz a talaj. - azt inkább továbbra sem mondom ki, hogy a legforróbb mindig az, ha mellette vagyok… Vagyis itt vagyok a legnagyobb veszélyben. És mégis a legnagyobb nyugalomban…
Aztán, ahogy folytatjuk a beszélgetést, úgy tűnik, hogy mondani akar valamit, de végül… nem fejezi be a mondatot.Sejtem, hogy mit akart mondani, és azt is érzem, hogy miért nem mondta ki. Így inkább csak mélyet sóhajtok, és ismét bólintok.
A távozás pedig elkerülhetetlen, bármilyen szívesen maradnék még itt. Határozottan indulok kifelé, és csak azért torpanok meg, mert… ismét a nevemen szólít.
Megállok, és visszafordulok felé. Nem mondok semmit, egy szó sem hagyja el az ajkaimat, de a tekintetem… valószínűleg beszél helyettem is.
Mennem kell. Most azonnal…
Távozom…
Hailey Reed
Hailey Reed

Play by : Genesis Rodriguez

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Brandon Thycal Tue Mar 12, 2024 9:29 pm

Nothing as it is


"Everything is possible... it does not mean it can happen at once."


Komolyan figyelem szavait, s igazat adok neki. Ennyire nem vagyok ezekben jártas.
- Igaz. Márpedig sokan lehetnek közülük így... - vagyis... megint elakadtunk. Pedig kezdtem reménykedni... nem tudom.
- Egy körbenézést azért megér. Ha úgy látja, forrósodik a talaj, akkor visszajön. Azonnal. - nem akarom, hogy baja essen.
-  Nem, nem gyenge... voltam már én is inkognítóban, mielőtt... - inkább nyitva hagyom a mondatot.
A kérdés váratlanul ér, s hiába vagyok gyakorlott protokolban, kis híján kicsúszik a kérdés belőlem, hogy miért nem inkább a távozást választotta?
Így azonban csak egy pillanatra lehunyom szemeim, mintha egy hosszabb pislogás lenne.
- Vigyázzon magára. - majd sóhajtok egyet. - Itt végeztünk, köszönöm.... Hailey. - biccentek felé.
Ha távozik, késve tudok a feladatomhoz visszatérni. Hailey szavai és arca van előttem, azon az estén. A lelkemig mart, s hatoltak szavai, tekintete...


Hailey - Orion - Jelen


emme
Brandon Thycal
Brandon Thycal

Age : 43
Origin : Orion
Skills : Gyógyítás, Telepátia, Elme, Telekinézis, Tér-idö
Profession : al-klánvezér
Play by : Sung Kang

https://elementals.hungarianforum.com/t274-brandon-thycal#1432

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Hailey Reed Tue Mar 12, 2024 8:51 pm

Nem tudom, hogy pontosan mit látok, vagy érzek rajta, de jelenleg ez nem is foglalkoztat. A feladatra figyelek, arra amit felismertem, amin talán elindulhatunk. Számos, “ha”, és “esetleg”, kíséri ezeket, de az is jobb, mint a “soha”...
- Előfordulhat, hogy nem minden bejövő, és kimenő hajóról van adat. Hogy az utasok a rangjuknál fogva nem szerepelnek a jelentésekben. Talán ezért szakadt meg a nyom. Olyasvalaki felé vezet, akinek a jelenléte nem feltétlen volt nyilvános. - ez természetesen csak találgatás, semmi alapom nincs rá, de lehetséges. Egy kihűlt nyom esetén pedig az ilyeneket is meg kell vizsgálni.
- Ez természetesen csak elmélet, és annak is gyenge. De lehetséges. - a hamis remény továbbra sem kenyerem, így hangosan is kimondom, amit gondolok. A túlzott reménykedés ugyanis… elront mindent. Legutóbb én is elhittem, hogy talán… Viszont nem. Ezt újra el kell fogadnom.
- Igen. Ez így tökéletes. - nincs ellenvetésem, pedig most lenne bátorságom kimondani, ha mégis motoszkálna bennem valami. Pontosabban. Egy dolgot sem kimondani, sem kimutatni nem akarok a továbbiakban. Már megtettem, néhány nappal korábban. Éppen ezért…
- Tehetek még valamit önért Uram? - ha nincs más feladat a számomra, akkor nekem vissza kell térnem a szolgálatba. Jelenleg eggyel kevesebb ember van az ajtók előtt, és persze ez nem vészhelyzet, de semmiképpen sem hosszan fenntartandó állapot. Így Brandon szemeibe tekintve várom a válaszát, és… semmi mást.
Hailey Reed
Hailey Reed

Play by : Genesis Rodriguez

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Brandon Thycal Mon Mar 11, 2024 10:32 pm

Nothing as it is


"Everything is possible... it does not mean it can happen at once."


- Kik? - nézek rá értetlenül, majd vissza a hajókra. - Az miért fontos? Mire mutat rá? - bármit elfogadok, ami közelebb juttat bátyámhoz.
Sokkal láthatóbb mosoly jelenik meg arcomon. Két fontos dolog volt eddig az életemben: segíteni népemet, és megtalálni bátyámat. Eddig szerintem mind a kettőben kudarcot vallottam. Talán... az elsőben nem. Nagyon fifikásan kell lavírozni az érdekek között, hogy a klán minden tagjának megfelelő életvitelt tudjak biztosítani. S a klán tagjai az utóbbi időben ezt érzik is. S remélem, nem csak én beszélem be magamnak...
Csak egy pillanatra tekintek rá egy hatalmas kérdőjellel tekintetemben. Ahogy jónak látom? Ám valami egészen mást érzek szavaiból, mint ráhagyást.
- Ha most küldöm, az feltűnést kell. A következő körben el tudom küldeni, akkor nem lesz feltűnő és az őrségnek is lesz ideje elosztani a feladatokat egymás között. A szokásos pihenőidődet meghosszabbítom, így lesz elég időd mind odaérni, mind nyomozni,  mind visszatérni. - figyelek arra, hogy egy-egy ilyen hosszabb eltáv ne a többi tagok kárára menjen. Nekik is viszonzásra kerül, abban, aminek a legjobban örülnek.
- Ez így megfelel? - tekintek rá.


Hailey - Orion - Jelen


emme
Brandon Thycal
Brandon Thycal

Age : 43
Origin : Orion
Skills : Gyógyítás, Telepátia, Elme, Telekinézis, Tér-idö
Profession : al-klánvezér
Play by : Sung Kang

https://elementals.hungarianforum.com/t274-brandon-thycal#1432

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Hailey Reed Mon Mar 11, 2024 7:41 pm

Sokat segít, hogy azt érzem, valamit tehetek érte. Már nem köt gúzsba tehetetlenség, és a remény… ha halványan is, de feléled bennem. Talán megmenthetem. Talán… nem baj, hogy szeretem…
Azt persze nem tudom, hogy valóban jobban értek-e a témához, mint ő, de bólintok, mert az ismereteimet nem kérdőjelezem meg. Lehet, hogy nem lesznek hasznosak, talán csak vakvágány, de legalább valamin elindulhatunk. Ez nekem bőven elég most.
- Igen. Esély van rá. Főleg, ha azt is kiderítjük, hogy kik vezették a hajókat. - azt nem mondom ki, hogy kicsi esély. Nem akarok elvenni egyikünktől sem a reményt. Legalább már van, egyelőre még nem kell beletörődni a legrosszabb lehetőségbe…
Az pedig csak másodpercekkel később esik le, hogy úgy fogalmaztam, “mi”... Inkább a nyomozásra, és a védelmezésére kell koncentrálnom…
- Szívesen. - ez a feladatom, és nem várom el, hogy köszönetet mondjon, de jól esik, hogy ezt teszi. Így már… emlékeztet arra, akit megismertem. Nem csak az-az árnyék, akivel tegnap előtt találkoztam. Ő megijesztett, és… belőlem is a legrosszabbat hozta ki.
Most viszont nyugodtnak érzem magam, nem csak azért, mert erőszakkal elnyomok minden érzést magamban…
- Köszönöm. - biccentek felé, és már tudomásul is venném, hogy akkor ez lesz a megfelelő megközelítés. De aztán mondd még valamit, ami… enyhén felvonja a szemöldökömet.
Már épp közbe is szólnék, és ellenvetéssel élnék, de aztán folytatja a mondandóját. Így pedig bennem is helyre kerül a veszély kérdése. Nem kell kimondanom, hogy a testőreként valójában sokkal nagyobb veszélyben vagyok mellette, mint bárhol máshol. Talál ugyanis egy másik megoldást. Aprót biccentek, ismét, és teljes mértékben elfogadom ezt a lehetőséget.
- Rendben. Ahogy jónak látja. - egy pillanatra meg is nyugszom, így már remélhetőleg nem lesz probléma. Továbbra is óvatosnak kell lennem, de ez járható út. Vagyis nem kéne már túl sokáig késlekedni.
- Mikor induljak? - a magam részéről készen állok, legfeljebb néhány ruhát és élelmet kell magamhoz venni az indulás előtt. Éppen ezért láthatja rajtam az elszántságot, hogy továbbra is képes lennék… szinte bármire, azért, hogy neki jól alakuljon a sorsa. Abban viszont csak reménykedni tudok, hogy ez elég lesz…
Hailey Reed
Hailey Reed

Play by : Genesis Rodriguez

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Brandon Thycal Sun Mar 10, 2024 11:24 pm

Nothing as it is


"Everything is possible... it does not mean it can happen at once."


Segíteni szeretnék neki mindezzel, így mikor nem válaszol, hagyok teret és időt számára, hogy szavaim valóban elérjenek hozzá.
És ahogy rámnéz, megértem, hogy ez megtörtént. Finom mosoly kél szám sarkában válaszul.
Lehajtja a fejét, ám addigra már kicsit megdöntöm magam válaszul.
- Értem. - ilyen káoszban nem voltam, hogy tudjam, mi történik. De tény, hogy ebben a káoszban, amiben én vagyok, történtek meg dolgok, amik sejtetik, nem csak itt történik ilyen. És ezt szeretném most hinni, mert így a remény egy kicsivel több lesz. Csak egy kicsivel, de nekem már az is sok erőt ad, hogy ne adjam fel.
Az igenre kinagyítom őket, hogy jobban lássa mind a két típust.
- Meglehet. Ehhez jobban értesz. - bólintok egyetértően.
Ránézek, hosszabban, majd a hologramra, amikor egy olyan dologra világít rá, ami új. És egyre nagyobb reménnyel van tele. De nem akarom beleringatni ebbe, rengetegszer éltem már bele magam, s azután csalódtam annyira, hogy kis híján mindent feladjak. S azok tanítottak meg, hogy maradjak józan, két lábon álljak. S az ábárndokkal is leszámoltam bátyámmal kapcsolatban, hogy milyen is lehet.
- Vagyis elképzelhető, hogy ha követjük a hajók útvonalát, ami ebből a hajóból ment ki, akkor van esély, hogy tovább tudjunk haladni a keresésben? - nagyon óvatos vagyok a szavakkal. Mert nem hiszem, hogy megtaláljuk egyből. De hogy tovább haladhatunk a kereséssel, abban már inkább.
Ránézek, s talán kicsit jobban látszódik a mosolyom szemem sarkában...
- Nekem ennél több nem is szükséges. Köszönöm.
Meglepetten és várakozással tekintek rá, hogy kijelenti, mégis kérdőjelezzem meg a képességeit.
Eltüntetem a hologramot, s helyet foglalok, elgondolkodva. Erre mindig adok időt, mert az ehamarkodott döntések a legrosszabb döntések.
- Kiváló elgondolás, hogy így tegyek, annak érdekében, hogy könnyebben juss a közelükbe. - hallgatok egy rövid ideig.
- Ezzel magára vonja azok figyelmét, akik nem akarják, hogy a klán megkapja valódi vezérét. Ezt pedig nem akarom, hogy ezzel veszélybe sodorjalak.  
Csak rövid ideig hallgatok, s beszédem elején rátekintek.
- Azonban alapvetően is szoktam a testőrség belső köreiből megbízatásokra küldeni tagokat. Ezennel téged is megbízlak ilyen módon. És így nem lesz feltűnő, hogy egy időre nem tartózkodol itt. - s várom válaszát, mennyire gondolja megfelelőnek.


Hailey- Orion - Jelen


emme
Brandon Thycal
Brandon Thycal

Age : 43
Origin : Orion
Skills : Gyógyítás, Telepátia, Elme, Telekinézis, Tér-idö
Profession : al-klánvezér
Play by : Sung Kang

https://elementals.hungarianforum.com/t274-brandon-thycal#1432

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Hailey Reed Sun Mar 10, 2024 9:55 pm

Egy időre csend lesz bennem. A mostani szavai találkoznak azzal, amit korábban mondott, és örvényként kavarognak bennem. Nem szabad éreznem, azt nem, ami megbénít. Tényleg inkább a jóra kéne koncentrálni.
Ezért hiába vagyok szolgálatban, a tekintetem egyértelműen felé fordítom. Engedem, hogy a hála, és amit iránta érzek… egy néhány pillanatra feltűnjön a tekintetemben. Aztán lehajtom a fejem…
- Köszönöm… - az elismerés… nem éltet. Számomra az-az igazi kincs, ha megtudom védeni azt, aki mellett letettem a ‘voksomat’. Mégis, ahogy ezt éppen ő mondja… megmelengeti a lelkem, és hagyom, hogy egy ideig… így is maradjak.
Ezt követően viszont a nyomozásra figyelek, bármire, ami segíthet abban, hogy megtaláljuk a testvérét. Nem csak azért, mert kifejezetten ezt kérte. Azért is, mert látom a lehetőségét, hogy így talán… megmenthetem…
- Értem. - nyugtázom az információt, a hologramról viszont jó ideig nem veszem le a tekintetem. Korrekt a vizuális memóriám, így eltárolom magamban a képet, persze, az nagyban segít, hogy át is küldi az információt. Megvizsgálom a csatornát, amin küldte, hogy a későbbiekben ugyanide tudjam küldeni, ha én is találok valamit.
- Az ilyen információk gyakran hiányosak. A káosz olyan mértékben el tud uralkodni, hogy az információ, akár egy lélekről is… el tud tűnni. - tapasztaltam már hasonlót, hiába próbáltunk alaposak lenni. Az azonosítás… ugyanis kifejezetten nehézkes tud lenni, főleg egy komolyabb ütközet után…
Ám nem ezzel fogom most bíztatni, akkor ugyanis épp azt erősíteném, hogy már nincs esély.
De még kell legyen…
- Igen. - újabb pillantást vetek a hajókra, amit ezúttal kiemelt, és mégegyszer ellenőrzöm, hogy jó-e az észrevételem. A hamis remény ugyanis… egy kicsit sem segít, főleg egy ilyen helyzetben.
- Ez biztosan az. Pontosabban… ez biztosan az volt. Mostanra már válthattak hajótípust. Jó pár évvel ezelőtt volt, hogy ehhez az információhoz hozzájutottam. - talán éppen akkor, amikor a mentőakció volt. Így marad a szilárd kijelentés, és az ebből fakadó magabiztosság.
- Ha nem is feltétlen a hajón, de… egy olyan járművön, ami onnan távozott. Ez egy hatalmas hajó. Számos kisebb elfér benne, és könnyen lehet, hogy nem mindenki tért vissza a kiinduló bolygóra. - ez már csak tipp, vagy inkább… megérzés. Aminek természetesen utána kell járni. De ahogy mondja, ez nem lesz könnyű. Főleg, hogy arra is kell találni, egy hihető indokot, hogy miért kutakodom…
Egy kicsit viszont előre szaladtam, és ezért is inkább visszaveszek a tempóból…
Hogy aztán újra felé fordítsam a tekintetem, kissé félénken, de… mégis határozottan.
- Szívesen. - aprót biccentek is, még egy nagyon halvány, épp, hogy csak érzékelhető mosoly is a szám szélére költözik. Aztán ott is marad, még hosszú ideig…
- Természetesen. Megteszek minden tőlem telhetőt. - ennél többet nem ígérhetek, a kapcsolataim egy része ugyanis megkopott. Már nem olyan szoros a kapcsolatom a régi egységemmel, mint egykoron. De… azért van valaki, akivel talán tudok beszélni erről. Egyedül az jelenthet gondot, hogy mindezt teljesen titokban kell tartani…
- Ami azt illeti… talán még sem lenne rossz ötlet, hogy a képességeimet megkérdőjelezze. Legalább annyira, hogy hihető legyen, hogy másik munka után nézek. Ebben az esetben senkinek sem fog feltűnni, hogy kérdezősködöm. Voltak idők, amikor gondolkoztam rajta, hogy jelentkezek ahhoz a csapathoz. - ezt az a bizonyos ismerősöm tudja. Ahogy azt is, hogy már eszembe sem jutna, itthagyni a testőrséget. Ha csak… nem lenne komoly indokom.
- Viszont, ha van más ötlete, akárcsak arra vonatkozóan, hogy mikor, és miként keressem fel személyesen az ismerőseimet, akik segíthetnek… megköszönöm a segítségét. - talán nem kéne ezt kérnem, teljesen egyedül kéne megoldanom a helyzetet, de ez túlságosan is fontos ahhoz, hogy büszkeségi kérdést csináljunk belőle. A cél a fontos, az, hogy megtaláljam a testvérét. Bármi áron…
Hailey Reed
Hailey Reed

Play by : Genesis Rodriguez

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Brandon Thycal Sat Mar 09, 2024 11:14 pm

Nothing as it is...


"Everything is possible... it does not mean it can happen at once."


Megint félreérti. Érzem, ahogy megfordul vele a világ.
- Másodjára emelem ki nagyszerű képességeit elismerően, és mind a két alkalommal a rossz oldalát nézve, eléggé negatívan érzett maga felé.- tekintek rá.
- Nem azért került a testőrségbe, mert valaki ismerős beajánlotta. Hanem mert kiérdemelte és ezért elismeréseként én mondtam igent arra, hogy legyen a testőrségem tagja. A legjobbak közül is a legjobbak közé tartozik.
Először nem értem, mire gondol, aztán rájövök, hogy a bátyámra gondolt.
- A bátyám kicsiként halt meg. Ami leírást tudok adni abból az időből, az egy anyajegy. Családom tagjai között öröklődik, jogot adva arra, hogy vezér lehessen az elsőszülött fiú. Rajta is ott volt az anyajegy, a lapockája között. - mutatok hologramot, amit kincsként őrzök. Sosem láthattam őt, hiszen utána születtem. De nagyon szeretnék hinni abban, hogy fogom még látni.
- Valamint megvan a DNS-lenyomata, amivel szintén igazoljuk, hogy nem csak a család tagja, de jogos örökös is. - s azt is átküldöm számára, a titkos csatornán.
- Az Arénában találtak rá utaló nyomokat. De a menekültek között már nem találtuk, mint ahogy a halotta között sem.
Figyelem, ahogy tanulmányozza a járműveket, s amikre rámutat, azokat benntartom, a többiekét megszüntetem kivetíteni.
- Ez azok?
Elgondolkodva hallgatok szavai után.
- Hallottam már a Tanács különleges alakulatáról, a járműveit nem nagyon ismerem.
Nézem a másik hajót is.
- Úgy gondolja, hogy azon a hajón lehetett? - újra csendben vagyok. - Ők mentességet élveznek a vizsgálatok alól és meg is tagadták a kérést ezzel kapcsolatban. - ránézek. - Ha az anyagokat nem is adhatják ki, se az adatokat, az azért csak megkereshető, milyen utirányt vettek a küldetés után...
A szabadkozásra rámeredek, majd halkan elnevetem magam.
- Úgy ismer, hogy annak tartanám? Hiszen éppen az imént fejeztem ki elismerésem és kérésem is. Sokat segítettél ezzel. Köszönöm. - majd átküldöm a hajó alapadatait, a pontos adatokat nem tudom.
- Gondolja, hogy megkérhetem arra, nyomozza ki a hajó útvonalát? - nézek rá.


Hailey - Orion - Jelen


emme
Brandon Thycal
Brandon Thycal

Age : 43
Origin : Orion
Skills : Gyógyítás, Telepátia, Elme, Telekinézis, Tér-idö
Profession : al-klánvezér
Play by : Sung Kang

https://elementals.hungarianforum.com/t274-brandon-thycal#1432

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Hailey Reed Fri Mar 08, 2024 11:46 pm

Ez jóval nehezebb annál, mint gondoltam, de tudom, hogy előbb vagy utóbb rendezni tudom majd az érzéseimet, és a gondolataimat. Hamarosan vissza fogok találni saját magamhoz, ahhoz a személyhez, aki… a történtek előtt voltam. Csak egy kis ideig kell már így kibírnom…
Ahogy viszont Brandon nem csak észreveszi, de a szememre is veti, hogy jelenleg alkalmatlan vagyok a feladatomra, bukfencet vet a gyomrom. Néhány pillanatra elködösül a tekintetem, ahogy az érzelmek örvénybe csavarodnak a szívemben. Pár pillanat csupán, lehet, hogy ezt már észre sem veszi, de nekem…. szörnyen fáj… mintha az utolsó darabkát is kiszakította volna belőlem…
Ezért mélyet lélegzem. Elengedek mindent, azt aki voltam, és azt is, aki vagyok. Csak egy testőr van itt, akinek az a feladata, hogy megvédje a urát. A parancsolóját…
- Igenis. - biccentek felé, a szorítás enyhült az ujjaim között. Minden enyhült. Eltűnt minden belőlem… Készen állok végrehajtani a feladatot… Megnyugodtam…
A szívem viszont csak jóval később kapja meg a parancsot (tőlem, és Brandontól), mert fékevesztett tempóban verni kezd, amikor megérinti a vállamat. Megszakad a mozdulat, amit végre akartam hajtani, és a lélegzetem csak azért nem akad el, mert kényszerítem a testemet, hogy működjön, úgy ahogy kéne. Hogy hagyja figyelmen kívül a vibrálást, amit az érintése okozott. A kellemes melegséget…
Apró biccentéssel nyugtázom a szavait, de válaszolni nem tudok. Inkább figyelek. És újra mélyen szívom be a levegőt.
- Megnézhetem a rá vonatkozó leírást? - nem ismerem annyira a családját, mint ahogy egy ilyen nyomozáshoz kéne, így kifejezetten fontosnak érzem ezt a kérdést. Jelenleg… akár el is sétálhatna mellettem a testvére, mert nem ismerném meg. Legalább… azzal tisztában kell lennem, hogy körülbelül… kit keressek…
Ez viszont természetesen csak egy lépés, amit kizárólag akkor lehet megtenni, ha elindulok valamerre. Ha valóban, hideg fejjel, és elmével koncentrálok, figyelve minden apró részletre. Akkor talán észreveszek valamit, ami fontos lehet…
Közelebb hajolok a hologramhoz, mert valami szemet szúr… Egy ismerős forma…
- Ez a kettő ismerős. - egy kisebb, és egy közepes méretű hajóra mutatok. Épp egymás mellett van a két hologram. A többit is szemügyre veszem, mielőtt ki is mondanám, hogy mi jutott eszembe, de csak ez a kettő mond a számomra valamit. A többi típus bárkihez tartozhat.
- Ezt a típust egy speciális alakulat szokta használni. Gyors és ütőképes csapat, nem igazán hagynak nyomokat arról, hogy hol jártak. Éppen ezért a Tanács előszeretettel kéri fel őket különböző megbízásokra. - olyanok, mint egy halálosztag, épp csak ők az életeket megmenteni hivatottak. Volt idő, mikor gondolkodtam rajta, hogy jelentkezem hozzájuk. De aztán úgy döntöttem, hogy inkább itt maradok…
- Ez a másik pedig szintén a Tanács tagok körében népszerű. Diplomáciai hajó. Nagy helyiségekkel rendelkezik, ezért akkor is szokták használni, ha humanitárius, vagy egészségügyi segítséget kell egy rendszerben nyújtani. - újra megnézem a két hajót, hogy még egyszer megbizonyosodjak arról, hogy helyesen ismertem-e fel őket, de aztán felállok, és újra kihúzom magam. Az pedig… végül szintén bevillan, hogy talán olyan információt adtam most, amit már tudtak, és így csak az időt raboltam…
- Elnézést Uram… Brandon... Uram... - pillanatnyi a zavar, mindjárt kimondom a lényeget is.
- Nem állt szándékomban okoskodni… - épp csak egy pillanatra nézek rá, aztán magam elé meredek. Várom, a következő parancsot.
Hailey Reed
Hailey Reed

Play by : Genesis Rodriguez

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Brandon Thycal Thu Mar 07, 2024 11:31 pm

Nothing as it is...


"Everything is possible... it does not mean it can happen at once."


Ahogy ott marad, állva, ujjaim behajtva, leengedem kezem. Hát persze, szolgálatban van. Így inkább én is csak nekidöntöm magam az asztalnak.
A megerősítő válaszra lassan lélegzek be, s engedem ki a levegőt, s a végén bólintok. Elfogadom a döntését. Mi mást tehetnék? Legalább mások akarata maradjon érvényben, ha már az enyém....
Ahogy meghallom a roppanást, elhallgatok, és ránézek.
- Szeretném, ha megnyugodnál. Tudom, hogy nehéz. Ezt csakis hideg fejjel lehet végigvinni. Képes vagy rá, hiszem. - nem kívánok erőltetni rá olyat, amit nem akar megtenni. Legalább másoknak meglegyen a választási lehetősége. Ha azt látom, hogy úgy feszült, ahogy nem jó, akkor abbahagyom.
Teljesen megrökönyödöm a válasz mikéntjén.
Ahogy hajolna, finoman ráteszem tenyerem a vállára, s megakadályozom.
- Brandon. És köszönöm. - halvány mosoly jelenik meg szám sarkában, s szememben is.
- A helyszín. Keresett személy nem volt, amit eddig összegyűjtött Durkan az az, hogy az arénából akarták kimenteni a rabszolgákat. Ez sikerrel járult, noha áldozatok vannak mindkét oldalról. A jelentések között azonban nem igazán találtunk a bátyámra vonatkozó leírást. - maradványokról adatokat megszereztük, és nagyon, nagyon imádkoztam, hogy ne lássam senkin az anyajegyet. Így a remény megmaradhat.
- A mentőalakulatról van némi morzsánk. A leírások alapján ezeket a járműtípusokat látták. - nagyobb, kisebb és óriási méretű hajókat mutat a hologram. - És itt tartunk most. - hajónaplókat lekérni pedig nem egy egyszerű dolog, főleg ilyen régi időre visszalépve.



Hailey - Orion - Jelen


emme
Brandon Thycal
Brandon Thycal

Age : 43
Origin : Orion
Skills : Gyógyítás, Telepátia, Elme, Telekinézis, Tér-idö
Profession : al-klánvezér
Play by : Sung Kang

https://elementals.hungarianforum.com/t274-brandon-thycal#1432

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Hailey Reed Thu Mar 07, 2024 10:19 pm

Épp ettől tartottam. Hogy azután, ami történt, és amit felfedtem,már nem leszek képes úgy kezelni az érzelmeimet, ahogy eddig. Hogy elő fognak törni, és hiába tartom őket a mélyben, a bordáimon belülről szétfeszítve, ki akarnak szakadni belőlem… Minden alkalommal, amikor meglátom őt…
De tudom, hogy valami megváltozott. Hogy eddig kapaszkodhattam abba, hogyha más lenne a rendszer, ha ő megváltoztatná… akkor még lehetne esélyem. Legalább arra, hogy megismerjen…
Most viszont már tudom, hogy ez sohasem fog megtörténni. Az a hidegség, amivel elküldött… Még most is összefacsarja a szívem.
De meg fogom védeni őt, még akkor is, ha a saját életemmel kell fizetni érte…
Amikor behívnak, szó nélkül, a protokollnak megfelelően megyek be a helyiségbe. A szemem sem rebben, amikor megemlíti a menyasszonyát, csak a helyiséget pásztázom körbe a tekintetemmel, rutin eljárásként. Itt nem lehet semmilyen veszélyforrás, már ellenőrizve lett az iroda, mielőtt belépett, de az alapján, amit mondott nekem… már semmit sem veszek készpénznek.
Mikor Dukar távozik, Brandon hellyel kínál, de ezúttal nem fogadom el. Szolgálatban vagyok, ilyenkor nem pihenhetek. A gesztust egy biccentéssel köszönöm meg, és a pihenő állást azért felveszem. Illetve figyelek, milyen parancsot kapok.
- Igen. - egy újabb biccentés, a tekintetem kérlelhetetlen. Csak egy módon távolíthat el engem innen, és amíg ezt nem teszi meg, maradni fogok. Nem érdekelnek a kockázatok. Sem a mellékhatások…
Mégis, érzem, hogy a hátam mögött most erősebben fonódnak össze az ujjaim, és megroppan néhány izület. Egy mély levegőt veszek én is, hogy eltüntessem még ezt a reakciót is.
Ugyanis egy olyan történetet hallok végül, amire egy kicsit sem számítottam. Ami sok mindent megmagyaráz, de épp annyi kérdést is felvet. Egyiket sem teszem fel. Még nem. Hallgatok, és nem szakítom félbe.
És aztán meg is értem. Ott van. Elbújtatva a sorok között. A megoldás. Ami megmentheti az életét… Legalábbis növeli az esélyeket.
Alig mondja ki, hogy vállalom-e már válaszolok is.
- Igen Uram. Vállalom. - meghajolok, mert megtiszteltetésnek veszem a felkérést. Ha másként nem is… legalább ennyivel segíthetek. Legalább ennyit érek…
- Milyen információk birtokában van az Arénára vonatkozóan? Tudható, hogy kik voltak ott a… keresett személyen kívül? - inkább óvatosan bánok a szavakkal, mert nem szeretnék visszaélni a bizalommal. A mellkasom pedig… egy kicsivel könnyebb lesz. Már kisebb erővel szakítják a bordáimat…
Hailey Reed
Hailey Reed

Play by : Genesis Rodriguez

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Brandon Thycal Wed Mar 06, 2024 11:08 pm

Nothing az it is...


"Everything is possible... it does not mean it can happen at once."


Nem is kell odanéznem, hogy már tudjam: maradt.
Ugyanúgy nézek magam elé, mint ahogy eddig, talán rajta egy lehelletnyinél tovább marad a tekintetem, de ugyanolyan tekintetem kifejezése, mint a többi testőrökre való tekintésnél. Nem akarom még azt is rárakni, hogy nem örülök, maradt. Egyértelműen aláírta a halálos ítéletét, de azt mások fogják véghez vinni...
Csak annyi ideig marad csukva az irodám ajtaja, míg egy üzenetet megírok Madisonnak. Az üzenetbe van csomagolva egy kis tasak is, amit ékszerdobozkának álcáztam, beletéve egy szert, ami segíti a fiú megerősödését, és a maradék méreg hatástalanítását, ami szerintem nincs benne. Mindent kivettem belőle. A fele is iszonyatos mennyiség. Nagyon biztosra akartak menni, de nem fogom elárulni Madisonnak, hogy a srác valószínűleg sosem ébredt volna fel....
Az irodám ajtaja nyílik, s amegszokott kedvességgel mondok ki két nevet: részemről a hiearchia azt is jelenti, hogy aki alattam van rangban, még nagyobb tisztelettel nyilávnulok meg felé és megbecsüléssel, mint ő felém.
- Dukar, Reed, kérlek gyertek be. - az ajtót nyitva hagyom, s befelé indulok, az asztalom mellé.
Ahogy belépnek, az ajtó is becsukódik.
- Dukar, ezt kérlek vidd el a menyasszonyomnak. Shinnel összekészített egy adag csomagot is, a személyzet tudni fogja, mit kezdjen vele. Ezt. - veszem a kezembe az ékeszeres dobozkát, méretes. Valóban van benne ékszer, ha már kötelező protokol egy nyaklánc elküldése az eljegyzés után, máshogy is kihasználhatom.
- ... pedig csak Madison kezébe adhatod, senki más nem veheti át. És kérlek add át hozzá ezt az üzenetet is: “Sosem tudhatjuk, mekkora kincsre leltünk, míg fel nem nyitjuk a ládikó tetejét. - tudom, hogy érteni fogja Madison, mi van benne még, a doboz alján elrejtve.
Dukar távozik is, s ahogy újra becsukódik az ajtó, Haileyre tekintek, s leülök. Az íróasztal másik felére akartam, ám inkább csak leülök az egyik, előtte lévő fotelbe, s hellyel kínálom Reedet is.
- Tehát így döntöttél... - nézek rá.Tiszteletben tartom a döntését. Ha már az én akaratom voltaképpen senki számára sem fontos...
Veszek egy nagy levegőt, s lassan kiengedem.
- Nos, akkor megkapod a történet másik felét is. - amibe eddig Dukar volt csak belevonva.
- Feltételezem hallottál már a bátyám történetéről. Ki ne tudná... - sóhajtok végül. - De mindig úgy éreztem, hogy ő még él. Így amint lehetett, kutatni kerestem. Dukar tud eddig erről. Az évek alatt nagyon kevés nyomra bukkantunk, de még ez is reményt ad arra, hogy megtalálhatom. - és most jön a feketeleves keserű része.
- Vannak, akik azt nem fogadják el... valójában senki - teszem hozzá a nyilvánvalót. - hogy én legyek a klánvezér. Mások viszont azt akarják megakadályozni, hogy visszatérjen a bátyám. - egyértelmű: ők akarják megkaparintani a vezérséget.
- Így bár titokban teszem a kutatást, még nem jelenti azt, hogy más nem kutatja ugyanúgy. - az asztalon megnyomok egy helyet, s egy hologram vetül ki, az egyik konstellációval, majd annak egyik naprendszerére zoomol rá.
- Egy Arénáig vezetett eddig az út, és itt elakadtam. A mentőakció annyira titkos volt, hogy senkit sem említenek, aki mentén tovább haladhatnék. És Dukar nem maradhat annyi ideig távol, hogy a nyomozást vinni tudja egyedül. Szükség van még valakire, aki tud nekem ebben segíteni. - ránézek:
- Te vállalnád?


Hailey - Orion - Jelen


emme
Brandon Thycal
Brandon Thycal

Age : 43
Origin : Orion
Skills : Gyógyítás, Telepátia, Elme, Telekinézis, Tér-idö
Profession : al-klánvezér
Play by : Sung Kang

https://elementals.hungarianforum.com/t274-brandon-thycal#1432

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Hailey Reed Wed Mar 06, 2024 9:36 pm

Eltűnik még a keserű mosoly is az arcomról. Van valami, amit ugyanis nem szeretnék kimondani. Ismét.
Mégpedig azt, hogy nekem elég lenne, ha ő ismerné a nevem. És vele együtt engem is…
De nagyon egyértelművé teszi, hogy erre nem lesz lehetőségem…
Érzem, hogy apró darabokra hullok, amikor távoznom kell, de kitartok a szállásig. Tudtam, hogy pontosan ez fog történni, ha véletlenül kitudódik a titkom, de… el sem tudtam képzelni, hogy ennyire fájdalmas lesz. Hogy az is eszembe jut, hogy így semmi értelme az életemnek…
A másnap csendes üressége viszont sok mindent eszembe juttatott. Azt, hogyha igaz, amit Brandon mondott, és veszélyben az élete… akkor nekem mellette kell lennem, akár képes vagyok megbirkózni az érzéseimmel, akár nem. Eddig jól ment, még csak nem is sejtette senki, talán ezután is menni fog. Ha legalább még egyszer láthatom őt…
A döntésem nem változott. A történtek ellenére is, éppen úgy készültem a szolgálatra, ahogy mindig is szoktam. Gondosan összekészítettem a felszerelésemet, és az érzéseimet is… sikeresen elrejtettem a lelkem mélyére. Attól persze félek, hogy mi fog történni, ha meglátom őt. De remélem, hogy… képes leszek egyben tartani, ami a szívemből megmaradt…
Épp ezért, amikor látom, hogy Brandon az irodájába igyekszik, egy tapodtat sem mozdulok. A helyemen maradok, a többi testőr között, és a tekintetem nem árul el semmit sem. Az jéghideg, épp annyira, mint… én magam is vagyok. A beszélgetésekbe ugyanis most nem tudok bekapcsolódni. Csak… némán, erőmön felül is elvégzem a feladatom…
Hailey Reed
Hailey Reed

Play by : Genesis Rodriguez

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Brandon Thycal Tue Mar 05, 2024 9:33 pm

Nothing as it is...


"Everything is possible... it does not mean it can happen at once."


Csendben figyelem tekintetét. Az, amit a végén mond, csak még jobban szembesít két dologgal: Hailey hűsége verhetetlen. És hogy az ilyen mondatokat szeretném kitörölni népem gondolatai közül.
- Pedig ér, Hailey. Nagyon is sokat. - nevén szólítom, főleg, ha már a családjára nem számíthat már... Ebben is közösek vagyunk, részben máshogyan...
Csak ezt ne mondta volna...
Pedig... valójában én is mindent megpróbálok megtenni, hogy jó legyen a klánnak, s nem csak nekik. Békét szeretnék és nyugalmat nekik.
Így csak biccentek, mert szavakat nem találok hozzá. Csakis jóindulat okán, hiszen ebben mintha tükörbe néznék.
Nézem, ahogy távozik, és összetörik még jobban lelkem. Miért kell kegyetlennek lennem azért, hogy megvédjem őt? Aki a klánba tartozik, aki az életem része: szeretném, ha sosem kéne azt látnom, mint ahogy ő köszön el tőlem.
Fogalmam sincs, meddig ülök a félhomályban, magamba roskadva. Reménykedem, hogy ezzel a ridegséggel legalább egy lelket megmentettem a biztos haláltól.
De így is marad három. S a harmadik nem én vagyok.

A másnap reggel már korán a hivatalomban talált, noha a násszal való teendők nem a dolgaim, más annál inkább. S szokásom szerint inkább a munkára akartam figyelni. Noha képtelen voltam kiverni a fejemből az előző estét, és nem az eljegyzés bejelentésének öröme okán.
A méreg, Madison s szíve választottja... Hailey...
Szokatlanul távolságtartó voltam aznap, s csendes, hiába fogadtam “örömmel” a gratulációkat: vastag a maszkom, nem látni rajtam, mi van mögötte: bennem.
Nem érdeklődök Hailey iránt, nem szeretném, ha ezzel arra bátorítanám: maradjon. Ellenben a másik testőrömmel elküldetek egy köszönő ajándékot, valójában azért, hogy megtudja, hogy van mind Madison, mind a férfi... és hogy kérdezze meg a nevét, mert valamiért mintha nem emlékeznék rá....

Ám a következő reggelen nagyon is eszemben van, hogy mennyire nem szeretném látni Haileyt a testőrség tagjai között.
Így az irodába is úgy haladok, hogy szinte mindenkiről lesiklik a tekintetem, ez részben érthető is: protokol.


Hailey - Orion - Jelen


emme
Brandon Thycal
Brandon Thycal

Age : 43
Origin : Orion
Skills : Gyógyítás, Telepátia, Elme, Telekinézis, Tér-idö
Profession : al-klánvezér
Play by : Sung Kang

https://elementals.hungarianforum.com/t274-brandon-thycal#1432

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Hailey Reed Mon Mar 04, 2024 10:54 pm

Keserű mosolyra húzódik a szám. Tény, hogy ebben a rendszerben… minden cselekedet hatással van, mindenkire… Főleg az én ‘szintemen’.
De nekem más okom van a beletörődésre.
- Nincs már senki, akire szégyent hozhatnék. A nevem pedig… sosem ért semmit. - nem zavart. Még ez sem. Békében tudtam volna élni, azzal, ami nekem nekem jutott. De aztán megismertem Brandont, és… nem csak a romantikus érzelmek adtak reményt nekem. Láttam, hogy miként kezeli a minden napi ügyeket, és… hittem benne, hogy ő változást hozhat, és eltörölheti ezt a rendszert. Még… most is hiszek benne.
De ő már biztosan nem hisz magában, és ettől megszakad a szívem…
- Talán igaza van. De nem fogok anélkül lelépni, hogy meg sem próbáltam tenni valamit… - érzem a hangszín változást, és azt is, hogy teljesen komolyan gondolja, amit mondott. Vagyis nem hiszi, hogy bármit is tudnék tenni érte…
Nem baj. Meglehet, hogy tényleg kevés vagyok. Hogy nem lesz elég erőm ahhoz, hogy megvédjem.
De ezt a kockázatot akkor is vállalom…
Viszont ahelyett, hogy ezt Brandon elfogadná… mintha eltaszítana. Ismét… Csak ezúttal még határozottabban…
- Rendben… - még bólintok is, de azt már nem tudom kimondani, hogy ott leszek. Valami olyasmit látok a szemében, amit… eddig még sohasem. És ez különösen fáj, azután, hogy… én mindenemet elé tettem… Még akkor is, ha mindig is tudtam, hogy ennél többet… én sosem remélhetek…
Felállok, és visszatartom a könnyeket, amik újra neki akarnak indulni. A poharat, és a zsebkendőt is lerakom az asztalra. Észreveszem, hogy remeg a kezem, ezért gyorsan a hátam mögé rejtem. Összekulcsolom az ujjaimat. Aztán mélyen meghajolok.
- Jó éjt. Uram… - erővel szorítom az ujjaim, hogy még egy kicsit képes legyek kitartani. Csak néhány lépés az ajtó. Meg lesz…
Nincs már mit mondanom, ezért szó nélkül, a parancsának megfelelően, távozok a helyiségből. Egészen a saját szobáig tartani tudom magam, és… csak ott omlok össze. Keservesen zokogok, és attól tartok, hogy a könnyeim nem fognak elfogyni sohasem…
Abban viszont biztos vagyok, hogy nem akarok úgy élni, hogy… őt még csak nem is láthatom. Hogy nem próbáltam meg mindent, és tettem fel a saját életemet is, azért, hogy őt megvédhessem.
Ezért egészen biztosan ott leszek, holnapután reggel. Szolgálatban…
Hailey Reed
Hailey Reed

Play by : Genesis Rodriguez

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Brandon Thycal Sun Mar 03, 2024 10:42 pm

Nothing as it is...


"Everything is possible... it does not mean it can happen at once."


Muszáj vagyok megcsóválni a fejem, szám sarkában bújkáló, szomorú mosollyal. Tehát olyannak tűntem akkor...
Komolyan nézek rá.
- Pedig érdekelhetné. Itt csak az számít. Hiszen a rossz hírnév rossz foltot vet az egész családra is... -de szerintem ezt tudja, mégis úgy vélem jobb, ha erre emlékekeztetem. Rózsaszín felhők helyett itt kökemény harc folyik dolgokért. Amihez a név makulátlansága is hozzátartozik.
Nem igazán értem a mosolyt. Vagy talán mégis. Hiszen már képes vagyok úgy mosolyogni, hogy már tudom: a végzetem nem kerülhetem el, s beletörődtem abba, hogy ez a véget sem én diktálom: sem a mikort, sem a hogyant.
Magamban nagyot sóhajtok az első mondatára. Hát végre megjött a józan esze. A folytatásra azonban először fel akarok nevetni, hogy utána tonnányi súly nezedjen a mellkasomra. Még egy életért lettem közvetlenül felelős. Én hülye. Inkább dobtam volna ki. Úgy legalább életben tudtam volna tartani...
- Nem tud életben tartani. És nem lesz szép a halálunk. - felelem jóval hidegebb hangon.
- Még választhat. Ha holnapután reggel szolgálatban látom, úgy veszem, a maradás mellett döntött. Ellenkező esetben egy levél várja a lakosztályában, melyben megbízást kap egy másik bolygóra, az utasításomra. - még hidegebb és távolságtartóbb lesz a hangom, s közben nagyon remélem, fog annyi időt kapni erre, hogy megértse, a legrosszabbat választotta volna most.
- Jó éjt, Reed. - nem állok fel, de ránézek, továbbra is. Talán sikerül ezzel a távozás mellett voksoltatnom....
Menekülj, míg még lehet. Neked még megadatott. Használd ki!



Hailey - Orion - Jelen


emme
Brandon Thycal
Brandon Thycal

Age : 43
Origin : Orion
Skills : Gyógyítás, Telepátia, Elme, Telekinézis, Tér-idö
Profession : al-klánvezér
Play by : Sung Kang

https://elementals.hungarianforum.com/t274-brandon-thycal#1432

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Hailey Reed Sat Mar 02, 2024 10:19 pm

Teljes bennem a zavar. Nem tudom, hogy örülnöm kéne, vagy még inkább zokognom. Kavarognak bennem az érzések, és hiába próbálom őket megzabolázni, csak jönnek, és jönnek. Mintha teljesen le akarnának tarolni engem…
De ezt a luxust nem engedhetem meg magamnak, ahogy azt sem, hogy feladjam teljes mértékben. Ha még van remény, ha meg tudom védeni… saját magától… Nem félek kiteríteni a szívem elé…
- I…Igen. - talán… nem kellett volna ennyire őszintén válaszolni. A tekintetem azonnal le is sütöm, és várom, hogy ismét kitessékeljen. De még mindig nem teszi. Nem értem…
- A rendszer szerint. - ismétlem el a szavait, és nincs a hangomban egy csepp gúny sem. Csak… beletörődés. Én már régóta tudom, hogy nekem ennél több soha nem fog jutni. Láthatom őt, találkozhatok vele, és… ennyi. El tudtam fogadni.
Mostanáig… A tehetetlenség ugyanis még sohasem csapott ilyen erővel tarkón…
Hiszen szavait követően ismét elhagynak a szavak. A gyomrom ökölnyire ugrik, amikor megemlíti az átvezénylést. Ijedten emelem rá a tekintetem…
Már akkor tudtam, hogy valószínűleg ez elkerülhetetlen, amikor megöleltem, de mégis, azok után ezt hallani, hogy mindenemet elé tettem…
Milyen rendszer az, amiben még a távolból, a viszonzás reménye nélkül sem lehet szeretni valakit?
Minden erőmet összeszedem, hogy legalább néhány szót ki tudjak nyögni…
- Nem érdekel a hírnevem… - sosem érdekelt. Azért jelentkeztem a seregbe, és később a testrőrségbe, hogy az Apám büszke lehessen rám, hogy láthassa (még a halála előtt), nekem már jobb sors jutott, mint neki. Ő mindig ezt kívánta nekem… De engem sosem érdekelt. A mostani pozicióm is csak… Brandon miatt fontos…
Minden, csak miatta fontos…
Mély levegőt veszek, és az összes könnyemet, és fájdalmamat magamba fojtom. Végig kell gondolnom a szavait, amennyire lehet, érzelmek nélkül. Utasítás helyett ugyanis végül választási lehetőséget kapok, és érzem hangjából, és gesztusaiból, hogy ez most nem szabad elkapkodnom. Meg kell hallgatnom minden egyes mondatot.
Elmosolyodom a végére. Fogalmam sincs, hogy miért. Talán ahhoz van köze, a döntés, kifejezetten könnyűnek ígérkezik. Még akkor is, ha végül csak érzelmi alapon tudtam meghozni…
- Nem akarok önnel meghalni. Életben akarom tartani, Bármiáron… - erős, és egyértelmű hangsúlyt kap, hogy “bármiáron”. Valóban bármit megtennék érte, és most már nyilvánvaló ennek az oka is. De… természetesen meghallottam a szavait. És értem is…
- De ha nem sikerül akkor mindent meg fogok tenni azért, hogy legalább szép legyen a vége, mindkettőnk számára… - nem mintha létezne olyan. A magamfajtának semmiképpen. De neki… talán biztosíthatom. Vagy megígérhetem azt, hogy meg fogom próbálni.
A tekintetem ezt az elszántságot sugallja. És minden bizonnyal az is, hogy még mindig nem távoztam, hanem ott ülök, ahol eddig is.
Épp csak azt nem tudom, hogy most pontosan mikor is kéne távozni…
Hailey Reed
Hailey Reed

Play by : Genesis Rodriguez

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Brandon Thycal Fri Mar 01, 2024 9:15 pm

Nothing as it is...


"Everything is possible... it does not mean it can happen at once."


Nem rendez jelenetet, nem fordul ellenem, amit abból a szempontból értek, hogy a testőrségem tagja. Azonban eléggé... agresszívnek is lehet venni a mozdulatot, hogy becsukom előtte az ajtót, noha éppen most tessékeltem ki szavakkal. Meg a nélkül is.
A könnyei azonban jobban megrendítenek, mintha valaki a haragját zúdította volna rám. Megérint,  mint ahogy az átkarolásával is meglepett, s megérintett, egyszerre. S nem szeretném, ha így távozna a lakosztályból.
S nem rohan ki sem, sőt leül.
Nem figyelem, ahogy letörli könnyeit. A fájdalom, ami benne van...
Talán mindenki szenved ettől az egésztől? Ahogy ez a rendszer most van? S ezzel én most segítem őket, vagy éppen még jobban rontok a helyzeten? Boldogságot akarok látni magam körül, s nem azzal a jeligével, ha már én szenvedek, legyen miért...
A szememben az a jó vezér, aki népének boldogságot hoz. És nem akarom ezt a rendszert továbbvinni, ám azt a zavart sem akarom, hogy elindulok egy másik úton...
De hiszen már elindultam. Jó régóta. S látom az eredményét.
És a könnyeket is.
Hiába tekintek rá figyelmesen, a meglepettséget már hiába akarnám leplezni. Főleg, hogy a maszk lehullott, s visszatenni.... olyan nehéz.
Emlékszem. Nincsenek fenntartásaim azzal kapcsolatban, kik lehetnek a testőrségem tagja. Legyen jó előképzettsége, tapasztalata. Ám amikor megláttam őt, inkább én akartam védeni. Aztán hamar megmutatta, mennyire nem kell.
De a szoborra önkéntelenül elmosolyodok. Semmi öröm nincs benne, csak szomorúság. Emlékszem, mennyire el akartam rejteni azt, hogy tudom, nem engem akanrnak vezérnek, hanem a bátyámat. Akit halott. Ám a szívem már akkor azt súgta, keressem.
Azóta sem találom....
- Szobor....
Egy ideig csak nézek rá. Fogalmam sem volt. S mennyire vak voltam!
- Valóban az.
Aztán veszek egy nagy levegőt, kiegyenesedek, s újra magamhoz veszem a poharat, kortyolok belőle.
- A rendszer szerint. - a pohárba nézek, mintha attól várnék jó tanácsot, milyen megoldás lenne a legjobb, hogy mindenkinek jó legyen. Nekem már mindegy. Nekik nem. És Haileynek sem...
Újra sóhajtok.
- Ha most elvezényellek máshová, az rossz fényt vetne rád. Márpedig valóban nagyon jó vagy. A legjobbak közé tartozol.  - határozott a hangom, ám ezt nem a maszk teszi. Az már lehullt.
- De tudom milyen úgy létezni, hogy egy szürreális elvárás közepette kell a legjobbat nyújtanod. - ránézek.
- De a szív érzései.... az nem tartozik a munkaköri leírásaid közé. - és nem hiszem, hogy a következők bármelyikének örvendene.
- Választhatsz, vagy elmész, és elintézem, hogy a kellő időben át tudj kerülni, minden gond nélkül máshová. -a másik nem túl jó dolgot nem hiszem, hogy szintén örömmel fogadja.
- Vagy maradsz a testőröm. Ám mielőtt döntenél, elmondom azt, ami szerintem nyilvánvaló. Tudom. - leteszem a poharat, a háttámlának döntöm hátam.
- Ez a klán és a népe, de legfőképpen a vezetők, évezredek óta csak az elsőszülöttnek engedelmeskednek. Az pedig nem én vagyok. Minden másvalakivel egy idő után végeznek, és egy új család kapja meg a klánvezéri rangot, belesodorva ezzel a népet és a klánt egy klánháborúba.
A szemeibe nézek.
- Velem mindeképpen végeznek. A kérdés, akarsz-e velem halni? És előre szólok, az nem szép halál lesz.
És elhallgatok. Kiterítettem lapjaim egy részét, amiből hiányzik az, hogy nem hagyják azt sem: én végezzek magammal. És azt is, hogy megtiltsam neki a szerelmet irányomba.

Hailey - Orion - Jelen


emme
Brandon Thycal
Brandon Thycal

Age : 43
Origin : Orion
Skills : Gyógyítás, Telepátia, Elme, Telekinézis, Tér-idö
Profession : al-klánvezér
Play by : Sung Kang

https://elementals.hungarianforum.com/t274-brandon-thycal#1432

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Hailey Reed Wed Feb 28, 2024 11:12 pm

Nincs helyes lépés. Bármit is teszek, rosszul döntök, és ezzel fájdalmasan tisztában vagyok. Az elhangzott szavaknak viszont engedek, és távozni készülök. Nem megy úgy (ez sem…), ahogy kéne, és az érzelmek egyszerre szakadnak ki belőlem. Pedig ennél erősebbnek hittem magam. Tévedtem…
Azonnal megdermedek, ahogy a vállamhoz ér. Hirtelen azt érzem, hogy fizikailag fog kitessékelni, mert nem távoztam elég gyorsan. Ehhez képest még sem mozdulok…
Aztán eláll a lélegzetem is, amikor becsukja az ajtót előttünk. Értetlenül meredek magam elé, és a szívem olyan ritmusba kezd, amit hosszútávon biztos nem tud feldolgozni…
Mi történik? Nem tudom, és még csak nem is sejtem addig, amíg meg nem szólal, és amíg meg nem érinti a hátamat is. Lehunyom a szemeim, és igyekszem elnyelni a maredék könnyeket. Több kevesebb sikerrel…
Néhány másodperccel később ugyanis visszafordulok, és látom, hogy hellyel kínál. Képtelen vagyok bármit is mondani, ahogy a lépésekre sem tudom magam azonnal rávenni. Még mindig érzem a hátamon az érintését, ott vibrál a bőröm alatt. Milyen sokat jelent egy ilyen egyszerű érintés is…
Végül elindulok, és helyet foglalok a fotelben. A felém nyújtott italt és a zsebkendőt is elfogadom. Minden tanult érzetem tiltakozik az ellen, hogy a könnyeimet törölgessem. De okkal nyújtotta felém, ezért… nem csak a szemeimet, hanem az egész arcomat megtörlöm. Nem mintha nem lenne így is teljesen egyértelmű, hogy mi történt…
Mégis, ahogy újra megszólal, ugrik egyet a gyomrom. A szembesítés a történtekkel, kevésbé fájdalmas, mint amit érzek rajta, de azért… nem kellemes.
Hiszen nem tudom, hogy pontosan mire is vonatkozik a kérdése, de erősen sejtem. És akár bánhatnám is, hogy felfedtem előtte az érzéseimet, de nem teszem. Ha ez bármit is segít, ha ez visszatartja őt… akár ki is mondom. Újra és újra, bármit megtéve azért, hogy… közöttünk maradjon…
- Amióta ismerem. Minusz az első néhány óra. Akkor egy szoborra emlékeztetett… - amikor megláttam, még az előítéletek voltak bennem. Aztán végül elengedtem ezeket. Ő gondoskodott róla, mert megmutatta a benne rejlő igazi lelket. Akit nagyon ügyesen tud leplezni, csak én… már észrevettem, és megszerettem…
- Tudom, hogy ez nem helyes. Nem tud róla senki sem… - lehajtom a fejemet, és inkább ismét megtörlöm az arcom a zsebkendővel. Majd… az ital hívásának sem állok ellen tovább. Egy nagyobbat kortyolok, és aztán… fogalmam sincs, hogy hogyan tovább…
Hailey Reed
Hailey Reed

Play by : Genesis Rodriguez

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Brandon Thycal Tue Feb 27, 2024 10:59 pm

Nothing as it is...


"Everything is possible... it does not mean it can happen at once."



Lehullanak a kezek a búcsúmondatra. Miért érzem azt, hogy még szerettem volna, hogy maradjon? Mibe akarok még kapaszkodni egyáltalán?
Legyen végre vége...
Mielőtt még meglesz az eskövő Madisonnal. Legyen szabad. Neki... már van valaki az életében, akivel boldog lehet... és boldog lehet. Szeretném megadni neki.
A gondolataimba azonban az férkőzik bele, hogy nem hallom távozni. Itt érzem magam mögött.
És nem. Nem a szavai érdekelnek. Hanem ahogy mondja.
Könnyeket érzek a hangok között?
Megdöbbenek.
Valóban azt, ahogy folytatásként megadja magát a könnyeknek.
A maszk még lejjebb csúszik, felsejlik mögötte a szomorú együttérzés.
Ugye nem....?
A csattanásra hátrafordulok, s ha még elkapom a vállánál, rásimítom tenyerem. A mozdulat annyira ösztönös, hogy engem is meglep.
Ha kinyitotta közben az ajtót, ami befelé nyílik, akkor széttárt ujjaimmal gyengéden csukom be az ajtót ... előttünk.
Egy pillanatnyinál több ideig maradok így.
- Köszönöm.
Véletlenül a hátához ér tenyerem, ahogy elveszem az ajtótól a kezem.
Nem értem, mit érzek most, furcsa érzés mindenesetre. Nagyon jó érzés.
Csakhogy...értem nem érdemes könnyeket ejteni.
Mindig így éreztem.
De most, hogy tapasztalom, érezve más fájdalmát.
Helyet mutatok neki az egyik fotelben, s töltök italt egy másik pohárba, s felé nyújtom, a zsebkendőmmel együtt, a felsőm zsebéből.
Nem tudok megszólalni, leülök a másik fotelbe, térdeimre téve könyököm, előre hajolok, s úgy nézek rá.
- Mióta?
A maszk nem került vissza. Ám most hozzákapcsolódott más érzet kifejezése is: meglepettség, pozitív értetlenség és kíváncsiság.

Hailey - Orion - Jelen


emme
Brandon Thycal
Brandon Thycal

Age : 43
Origin : Orion
Skills : Gyógyítás, Telepátia, Elme, Telekinézis, Tér-idö
Profession : al-klánvezér
Play by : Sung Kang

https://elementals.hungarianforum.com/t274-brandon-thycal#1432

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Hailey Reed Tue Feb 27, 2024 8:36 pm

Mozdulatomban benne van a visszakozás, és majdnem el is kapom a kezeimet, mikor érzem megdermedését. De aztán nem szól rám. Nem is löki el a kezemet. Megérinti…
Bátrabb lesz az ölelésem, és egyre több érzelmet engedek bele. Tudom, hogy amit teszek, nem helyes, én még sem tudok elképzelni más módot arra, hogy tudassam vele, minden rendben lesz. Talán azért, mert ez nem is lehetséges. Nem lesz minden rendben…
Nem tudom mi történt, csak… sejtem. Minden ösztönöm azt súgja, hogy a méreg nem volt véletlen, és talán idegen kezének semmi köze hozzá. Rémisztő már a gondolat is. De az sokkal rosszabb, amit most látok rajta…
Mert hiába érzem, hogy végül elfogadja az érintésem, sőt a kezemet is megérinti, ez nem az a fajta gyengédség, amit láttam rajta korábban (és amiért azóta sóvárgok, hogy megismertem…). Ez… valami más… És ahelyett, hogy megnyugodnék, csak méginkább úrrá lesz rajtam a rémület.
Aztán éppen akkor, amikor eltudnám hessegetni a rossz gondolatokat, és beleringatnám magam abba a hitbe, hogy minden rendben lesz, elköszön tőlem… A nevemen szólít…
Most már tudom, hogy mi történik…
Mit lehet ilyenkor mondani? Mivel akadályozhatnám meg, hogy valami… meggondolatlanságot tegyen? Valami végzeteset? A szabad akarat nevében nem szabadna közbelépni, mindenki saját maga rendelkezik az élete felett. De ha egyszer megszakad a szívem már attól is, hogy most így látom?
Elküldött. Most már legalább a második alkalommal, félreérthetetlenül. A jogok és kötelességek kérdése értelmét veszti, mert kinyílvánította az akaratát. Egyértelműen…
Nem tudom mit tehetnék azon kívül, hogy teljesítem a kérését…
Elengedem őt, a karjaimat visszaengedem magam mellé. De nem tudok azonnal távozni. A lábaim megmakacsolják magukat, hiába adtam nekik egyértelmű utasítást…
- Érdekelnie kéne. Dühösnek kéne lennie, vagy rémültnek. Bárminek, csak nem… beletörődőnek… - az első könnyek patakként csordulnak le az arcomon. Nem érdekelnek. Csak arra tudok koncentrálni, hogy ne ordítsak, hogy ne zúdítsam rá a saját fájdalmamat. Hátrálok, egészen az ajtóig. De még mindig nem fordulok a kijárat felé…
- Van… akit érdekel… Aki harcolna… önért. És nem azért… mert ez a munkája… - a hangom megadja magát, többször is elcsuklik, ahogy belefullad a haragba és a fájdalomba. A félelembe… Az ajtó felé fordulok, háttal neki, és a tenyerem az ajtón csattan, ahogy kinyitom.
Bárcsak megállítana…
A hátra nézek, hátha felém fordul, és eltudom kapni a tekintetét. Ha így történik, a könnyeim fátylát át is a szemébe nézve mondok neki még valamit. Ha nem, akkor csak lehajtom a fejem.
- Engem érdekel… - mély levegőt veszek, és tudom, hogy nem tudok jó döntést hozni. Akár maradok, és megakadályozom, azt amit sejtek, akár nem, mindenképp az alapvető jogait sértem meg. Az élet, vagy szabad akarat…
Bárcsak megállítana…
Nem kívánok jó éjt. Csak kilépek az ajtón…
Hailey Reed
Hailey Reed

Play by : Genesis Rodriguez

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Brandon Thycal Mon Feb 26, 2024 10:50 pm

Nothing as it is...


"Everything is possible... it does not mean it can happen at once."


Nem tudom, hogy ahogy kimondom, megbánom-e.Mindig figyelek szavaimra, tartásomra, s éppen ezért nehéz visszatenni a maszkot, ha már egyszer... lekerült. Inkább elfordítom az arcom, s talán az ital... sem segít. Semmi sem segít.
Megmozdul. Ezek szerint távozik. Megkönnyebbülök, nem, mintha segítene bármit is. Pillanatnyi érzéssé fog válni holnap reggelre.
És aztán látom, ahogy két elkezd körbevenni.
Szívem azonnal megáll, a lelkem pedig végre megkönnyebbül: hát akkor itt van vége.
A szemeim is behunyom, örömmel, várva a véget.
Ám a karok szorítása nem erősödik, sőt: gyengéddé válik.
Értetlenül nyitom ki a szemeim, s a korábbi megkönnyebbülés után kissé zavarodottan tekintek le az engem átkaroló kézre.
Hát nincs vége...
Aztán ....
Csendben figyelem egy ideig a kézt, mely átkarol, majd leteszem a poharat, s tenyerem a kézfejre simítom.
Fogalmam sincs, miért teszi.
De jól esik. Valahogy megnyugtat. Megérzem az energiáját is, ahogy szándékosan körbefon.
Távolságtartónak kéne lennem, de már nem azért, mert tartanék attól, hogy végeznek velem. Bár megtennék.
Már nem akarok kapaszkodni. Elengedni akarok. Végleg.
De attól még nem lehetek szívtelen egy ilyen érzés kimutatására.
Finoman megszorítom a kezét.
- Jó éjt, Hailey. - sosem szólítottam így, s pláne ennyire más hangsúllyal. Hálás vagyok a gesztusért, hogy vette a bátorságot, megtenni.

Hailey - Orion - Jelen


emme
Brandon Thycal
Brandon Thycal

Age : 43
Origin : Orion
Skills : Gyógyítás, Telepátia, Elme, Telekinézis, Tér-idö
Profession : al-klánvezér
Play by : Sung Kang

https://elementals.hungarianforum.com/t274-brandon-thycal#1432

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Hailey Reed Mon Feb 26, 2024 12:00 am

Több dolog is visszatart a távozástól, és csak az egyik a rossz megérzés. Én ugyanis nem úgy tekintek Brandonra, mint a többiek. Már régóta nem… És ez annak ellenére is így van, hogy tudom, a rangom miatt (pontosabban annak hiánya okán), még csak egy levegőt sem szívhatnék vele…
Maradok, és így észre is veszek valamit a pillantásában. Csak egy villanás, de tovább erősíti azt a torkomat szorongató érzést, ami nem hagy nyugodni, és a kockázatok ellenére is a távozásomat késlelteti. Látom őt, talán úgy, mint még sohasem. Összetörve…
Hátat fordít nekem, és ismét a pohárhoz nyúl. Lélegzet visszafojtva várom a válaszát, vagy bármilyen jelet…
Nem szólok semmit, de érteni vélem a szavait, és a mögötte megbújó érzelmet. Megérzem a súlyát, és a szívem apró, de mégis észrevehető vágással szakad meg. Elakad a lélegzetem is, és szemeim hosszú másodpercekre lecsukom. Csak a szívverésem dobogását hallom a dobhártyámon.
Hogy történhetett ez, és ki tette ezt vele?
Enyhíteni akarom a fájdalmát, és magamhoz ölelni őt. Megszüntetni minden kínt, és gyötrő gondolatot. Egy csettintésre, mert ő egy pillanatnyi szenvedést sem érdemel meg. Senki, de ő különösen nem…
Először csak egyet lépek irányába, mert tudom, hogy amire készülök, túlmegy minden határon. Végig kell gondolnom, hogy a pillanatnyi emberség, megéri-e azt, hogy talán nem lehetek mellette, amikor igazán szüksége lesz egy testrőrre. De aztán arra jutok, hogy a társaim között vannak páran (nem sokan…), akikben igazán megbízom. Ők majd vigyázni fognak Brandonra, ha én már esetleg nem tehetem…
Ezért még néhány lépést teszek, annyit, hogy egészen közel lehessek hozzá, és akár háttal marad, akár szembefordul velem…. megölelem.
És amíg el nem küld (vagy nem érzem számára terhesnek az érintésemet), így is maradok, némán, az energiámmal is körbefonva őt.
Hailey Reed
Hailey Reed

Play by : Genesis Rodriguez

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Brandon Thycal Sat Feb 24, 2024 10:29 pm

Nothing as it is...


"Everything is possible... it does not mean it can happen at once."



Tartok attól, hogy ha hagyom ezt a beszélgetést haladni, akkor a testőröm kerülne bajba. Mert kell bűnbak. De csak akkor vállalta volna fel, boldogan, ha valóban sikerül a tervem. Képtelen voltam elszakadni az érzéstől, ahogy nézett figyelmesen, úton hazafelé. Tudtam, hogy érzi, a súly sokszorosan hullott vissza a vállamra, A reménytelenséggel együtt. Vágómarha, aki várja, mikor végezzenek vele. Csakhogy Madison is bekerült a képbe és nem akarom, hogy baja essen.
- Önnek is. - könnyebbülök meg, talán látni is rajtam, egy halvány mosoly kíséretében.
Csak addig figyelem, míg az ajtó nyílik, azután elfordulok. Nem megy már tartani a maszkot. Feladtam. Elfáradtam.
De csak félig fordultam még el, így meg is dermedek a mozdulatban, ahogy közelről hallom a hangját újra.
Késő, már nem tudom feltenni a maszkot.
De miért ilyen a hangja? Ez nem a testőr Hailey, akit ismerek.
Végül azért is hátat fordítok. Nem akarom, hogy többet lásson ebből. Remélem, hogy az árnyék eleget takart az arcélemből.
Felveszem a poharat. És nagyon kívánom hirtelen, hogy legyen benne valami, amitől nem kelek fel reggel. Hangja a szívemig ért. Márpedig itt mindenki csak a halálom akarja. Ahogy ők szertnék, mint ráébredtem ma.
Kortyolok egyet a pohárból, időt nyerve a válaszra.
- Nem.
Hangom tele van vágyakozással: ha meghalok, szabad lesz mindenki. MINDENKI. Miért nem értik meg? És végre vége lesz a szenvedésemnek, annak, hogy ezerszer több bizonyítékot letettem már az asztalra, hogy kiváló vezető vagyok, de meg se látnak, el se fogadnak. De akkor miért nem hagyják, hogy eltűnjek a színről?!



Hailey - Orion - Jelen


emme
Brandon Thycal
Brandon Thycal

Age : 43
Origin : Orion
Skills : Gyógyítás, Telepátia, Elme, Telekinézis, Tér-idö
Profession : al-klánvezér
Play by : Sung Kang

https://elementals.hungarianforum.com/t274-brandon-thycal#1432

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Hailey Reed Thu Feb 22, 2024 9:36 pm

Valami furcsa, nem csak a történetben, hanem Brandonon is. De nem tudom megmondani, hogy pontosan miért. Csak a sötétben tapogatózom.
Ő ugyanis nem könnyebbül meg. Nem érzi át a veszély súlyát, vagy nem érdekli. Pedig az ilyesmi nem csak egy vicc…
Bólintok szavaira. Nem kérek bocsánatot. Csak lazítok. A bennem lévő, és sokszor minden mást háttérbe szorító testőr, most elengedi a haját, és saját magát. Már csak én állok itt előtte.
A gond, hogy én még inkább aggódom…
- Értem. - nem valójában nem értem. Csak a szavak értelmét, magát a puszta tényt. A miért kérdésre még csak tippelni sem tudnék. Pedig kezdem azt érezni, hogy éppen az, ami miatt nem hagy nyugodni ez az egész…
És egyedül volt. Nem volt segítsége, de nem is igényelte. Ennyi volt. Nem történt semmi baj. A veszély elhárult…
Vagyis pihenne. Nem igényli a társaságom, és ezt most még egy alkalommal, továbbra is udvariasan, de egyértelműen jelezte. Nincs már itt maradásom. El kell mennem…
- Nincs. Elnézést, hogy zavartam. További szép napot kívánok.- fejet hajtok, mert ha épp nem is vagyok szolgálatban, a tiszteletet meg kell adnom neki, és a kéréseit (akár a kimondatlant is), teljesítenem kell. Ellenkező esetben büntetést kapok, kirúghatnak, vagy akár rosszabb…
Határozottan indulok az ajtó felé, és ki is nyitom azt. Kis híján kilépek az ajtón. De megtorpanok egy pillanatra. Épp annyi időre, hogy végig tudjam gondolni, a következményeket. És azt is, hogy nem érdekelnek, ha róla van szó…
Visszafordulok, és becsukom az ajtót. Lépek felé, pontosan egy lépést, hogy egyértelmű legyen, piszok makacs természet vagyok. És talán azt sem fogom tudni már túl sokáig titkolni, hogy mennyit jelent nekem. A tekintetem ugyanis aggodalommal, és szeretettel teli…
- Nem félt? Nem érdekli, hogy akár meg is halhatott volna? - a hangom egész más, mintha nem is ugyanaz a személy szólna hozzá. Pedig éppen ez vagyok én. A testőrt ugyanis valószínűleg épp most rúgattam ki…
Hailey Reed
Hailey Reed

Play by : Genesis Rodriguez

Back to top Go down

Nothing as it is Empty Re: Nothing as it is

Post  Sponsored content


Sponsored content


Back to top Go down

Page 1 of 2 1, 2  Next

Back to top


 
Permissions in this forum:
You cannot reply to topics in this forum