Re: Fresh Blood

**Dario Carter** Sun Oct 08, 2023 8:18 pm

A Kismacsek család nem annyira hivatalos testőreként nekem az a legjobb, ha az érintettek biztonságban vannak. Ha nekem nincs semmi dolgom, mert a veszélynek, még a közelében sincsenek. Jelzem szerintem még sosem volt ilyen…
De elvileg most mégis. Legalábbis a tehetetlenség, és az unalom mostanra erősen felütötte a fejét. És nem szórakoztathatom magam azzal, hogy mások fejét ütöm…
A környezet viszont legalább szép. Egész jókat lehet itt sétálni, feltéve, hogy valakinek erre igénye van. Nekem nincs. Akkor már inkább futok, és csak akkor sétálok, amikor nagyon ez erő tartalékom végére értem…
Most is ez történik. Csillió kilométer (de tényleg…) lefutása után, már csak kellemes tempóban sétálok, és ezzel nyújtom az izmaimat. Ezzel már nem tűnik ki a tömegből, míg a teljes tempós futással azért kaptam néhány csodálkozó pillantást. Valaki viszont, még így is megszólít…
Igyekszem… nem annyira mogorva képet vágni. Ahogy biccent felém a nő, és láthatóan kedvességgel közeledik, nem lehetek vele goromba. Nem is szándékozom. A gyerekek most biztonságban vannak Regulussal, és nekem nincs okom rá, hogy mufurc legyek. Az más kérdés, hogy sajnos időnként, még így is sikerül… De azért próbálkozom.
- Üdvözlöm. Én Dario vagyok. És igen. Van időm. - azt mondjuk el nem tudom képzelni, hogy mire kell neki épp az én időm. Ez az arcomon is biztos látszik. De nem mozdulok, és persze megvárom, hogy bővebben is kifejtse, miért állított meg. Még akkor is, ha az orrom épp ebben a pillanatban kezdett veszettül viszketni, és minden szőrszál égnek áll a tarkómon.

**Shyathma Thram** Sat Oct 07, 2023 10:35 pm

Fresh Blood
Dario - Lyra - Jelen

Elsőnek úgy tűnik, mintha belemélyedve olvasnék éppen valamit, ám valójában nagyon is figyelek. Magammal hoztam egy olyan helyről, ahol bármikor hátba támadhatnak. Később pedig már pont hátba támadástól tartottunk, míg végül a Rend be nem fogadott magához.
Kedvelem Vega napjának furcsa színét, és alakzatát, sokszor nézegetem a tájat, mennyire más, mint ...
S érzem őt, ahogy közeledik.
Már korábban is kiszúrtam, mikor itt volt, ám megtanultam, érdemes várni, mikor a jelek már jobban egyértelműek, lehet mire bizonyítékként építeni.
S attól sem tartok már, hogy külsőm egyértelmű jele annak, ki is voltam, és bizonyos tekintetben vagyok: a fehér kígyók ritka táborát népesítem, ősellensége az Alapítóknak. Éppen ezért vagyok hálás, hogy elfogadtak, és bíznak segítségemben. Annak pedig mindennél jobban, hogy fiamat úgy fogadta be a Rend és az Alapítók is, mintha ez természetes lett volna.
Halkan hajtom be a könyvet, kincsként őrzőm, még Naarn hozott elsőként párat, azóta kérem, hozzon, kellemesen szórakoztató így olvasni.
Felállok, s kezemben fogva, haladok a kiszemelttel szembe, hogy odaérve hozzá, kicsit meghajtsam fejem. Otthon csak nálam feljebb való rendbélivel tettem, jóval mélyebben, itt tetszik szokásuk, hogy ezt a tiszteletet mindenkinek megadják. Méltó egy Jydaihoz.
- Üdvözöllek. A nevem Shyathma. Volna időd rám pár lélegzetvételnyi időre? - tekintek rá, ahogy kiegyenesedtem az üdvözlésből.

Emme