Linus Higgins

Háromszor kopogott a Kis Tollas a hotel szobám ajtaján. Az első még egész bátorra sikerült, de a harmadik már bizonytalan, és erőtlen lett. Mintha… tartana attól, aki a szobában van. Tehát tőlem… Hatalmasat sóhajtok, és már épp állnék fel, hogy ajtót nyithassak, amikor…
- Linus?! - kérdi, vagy mondja, szerintem még ő maga sem tudja. Így pedig túl magas a labda… Elindulok az ajtó felé, de még nem nyitom ki.
- Mr. Higgins… - válaszolok mély, és határozott hangon az ajtó másik oldaláról. Továbbra sem nyitom még ki. De már erősen somolygok magamban.
- Elnézést. Mr. Higgins… - innen érzem, hogy haptákba vágta magát, és a levegőt is kapkodni kezdte. Kölykök… Annyira be tudnak feszülni, ha valami váratlan történik.
- Jajj nyugi… Csak vicceltem. Simán Linus. Vagy Lin. Netán Kicsi Lee… Ahogy kényelmes. És gyere már be… - kinyitom az ajtót, és a szoba belseje felé mutatok a jobb kezemmel. Készséges vagyok, elvégre az én kérésemre jött a gyerek. Ő az egyik szemem a Terrán. Nem mellesleg tehetséges… lesz majd egyszer.
- Tehát? Történt valami érdekes, amiről tudnom kell? - fel vagyok készülve a lényegtelen információ halmazra, mert azt szoktam kapni bőven. A kölyök csak alapos, ezért sem rovom fel neki, de… várom már, hogy lekerüljön a tojáshéj a faráról…
- A Terraiak szintjén nem igazán. A védelem egyelőre stabil, és a Dracok befolyása nem erősödött az elmúlt időszakban. Más rendszerekben viszont… - láthatóan elolvad a jókedve. Neki… Erre azért már felszökik a szemöldököm. És megkapja a teljes figyelmemet is.
- Ne csigázz kölyök. Bökd már ki, mert a végére ki fogok józanodni teljesen. - ami azt illeti, pont, hogy teszek róla, tiszta fejjel tudjam követni, amit mondom. A megérzésem ugyanis valami nagyon rosszat súg. És az nagyon ritkán (általában, csak hölgyek ügyében…) szokott tévedni.
- A fia… Tartok tőle, hogy célponttá vált. - így már értem, hogy miért volt olyan bátortalan. Egy ilyen információval elém állni… Tényleg nem könnyű. Meg is dicsérem a gyereket. Magamban. A szavakat nem pazarlom, csak a lényegre koncentrálok.
- Hmm… Melyik fiam? - ezt tisztáznunk kell, mert más megközelítést igényelnek a fiaim. A Dracok persze nem. Ott minden esetben ugyanaz a módszerem…
- …Naarn. - habozott egy kicsit, mielőtt kimondta volna. Tényleg tele van a pelenkája… Viszont most nem fogom lazításra bíztatni. Ettől a ponttól már én sem fogok. Ha a gyerekeimről van szó, nem ismerek viccet.
- Neveket tudsz? Kik vannak a nyomában? - elém kerül egy tablet, és már meg is nyitom az adatbázist. Remélhetőleg valami ismert alak, aki ellen több mindent is be lehet vetni. De csalódnom kell…
- Még nem. Van valaki, aki különösen feni rá a fogát, de egyelőre a háttérben mozog. És a gyalogokat küldi. Vagyis potenciálisan még mindenki veszélyes. - tyűűűű… “potenciálisan”… Ezt a szót nem szeretem. A “mindenki”-vel együtt különösen aggasztó. A tablet össze is roppan a markaimban. Hupsz… Inkább felállok.
- Jól van kölyök. Köszönöm, hogy szóltál. - odasétálok a kölyökhöz, és a vállára teszem a kezem, hogy ki tudjam tessékelni a szobából. Ennyi mára elég volt. Így is figyelnem kell arra, hogy ne roppantsam össze a csontjait… Annyira…
- Szi…ve…sennn. - az arcát is elnézve, még így is túl erős volt ez a megnyugtatónak szánt gesztus… még egy hupsz… De neki újabb dícséret, magamban, mert nagyon úgy csinált, mint aki nem most csinálta össze magát a fájdalomtól. Ez pedig azt is jelenti, illene néminemű udvariasságot is adni neki, mielőtt kirakom.
- Na és? Sikerült már megfejtened a szoknyák titkát? - kérdezem már az ajtóba, mert teljesen biztos vagyok benne, hogy a szokásos választ fogja adni. Aztán meg nagyon nem.
- Igeeeeeeeeeeeeen. Megvolt életem első randija. Olyan csodálatos. Ő is macs… - huhh… erre tényleg nem készültem fel.
- Bocs kölyök. Ezt majd egy másik alkalommal beszéljük meg. - aztán már be is zárom az ajtót az orra előtt. Érdekel egyébként, csak… nem most. Jelenleg más feladatom van.




     

- Bár a Lyra rendszerben született, a Pleiades rendszerben nőtt fel
- NAGY Hódolója a 'gyengébbik' nemnek, és nagy örömmel merül el minden élvezeti termékben és/vagy szolgáltatásban...
- A család számára elsődleges, és őszintén hisz a szerelemben. Abban is, hogy nem csak egy, hanem nagyon sok nagy Ő szalad és/vagy száll az univerzumban...
- Úgy gondolja, már elég idős ahhoz, hogy a saját dolgával foglalkozzon, és hagyjon mindenkit a maga útján járni, de valamiként mégis beleteszi a mancsát szinte minden fontos ügybe. Vagy kevésbé fontosba...
- Testvére: Samuel
- Gyerekei: Naarn, Wyatt, Kate
- Szívesen egyengetNÉ az unokái sorsát
- Nem foglalkozik sokat a Terrával, mert úgy véli, hogy már elegen védelmezik. Időről időre mégis ott köt ki, és a lehetőségeihez mérten segít, ahol tud. Egy alkalommal még egy isten, Zeusz, alakját is felvette. Jókat játszott a villámokkal, és különösen vicces időszaknak tartja az életében.
- Kedvence elfoglaltsága a róla elnevezett Linus növény különböző párlatainak szívása, fújása, karikába rendezése. Lelkesen ajánlja is ezt a növény párlatot fogyasztásra, minden rátermett legénynek és hölgynek.